E hét szombatján Múzeumok éjszakája keretében a Magyar Plakát Házban kiállítás nyílt a dualizmus korát bemutató Nagykanizsáról és a városunkban született világhírû zeneszerzõ, Sigmund Romberg (Rosenberg Zsigmond) életérõl. A kiállítás mellett koncerteket is tartottak és záróráig a '20-as '30-as évek amerikai öltözeteibe bújhattak a látogatók.

Elsõ látásra kissé szokatlannak tûnhet a dualizmus kori Nagykanizsa, Sigmund Romberg és az Egyesült Államok húszas éveinek összekapcsolása, de ez teljesen világossá vált a rendezvény kezdetén. A kiállítást Simonyi András volt amerikai nagykövet, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Intézetének ügyvezetõje internetes kapcsolaton keresztül nyitotta meg. A házigazda szerepét betöltõ Kõfalvi Csilla bevezetõjében kiemelte, hogy a városunk „arany korát” jelentõ dualizmusban olyan fejlõdés következett be Nagykanizsán, ami a gazdaság és a kultúra területén is kedvezõ feltételeket teremtett a polgárosodásra. Ebben a korszakban olyan nagyságok pályája indult el, akikre nemzetközi hírnevük révén is büszkék lehetünk. Csak néhány híresség közülük: Zemplén Gyõzõ fizikus, Herczeg Géza Oscar-díjas forgatókönyv-író, Hevesi Sándor színházigazgató, Farkas Ferenc zeneszerzõ, Fejtõ Ferenc történész, író és Sigmund Romberg zeneszerzõ. A gazdaság, az oktatás, a mûvészetek, a kultúra színvonala és az innovációs potenciál ma is a versenyképesség kulcsa - emelte ki Simonyi András. Ha Nagykanizsa sikeres kíván lenni, ezeket stratégiai kérdésként kell kezelni. A kiállítással egy térben annak a korszaknak a ruháit próbálhatták fel a látogatók, amelyet röviden csak Jazz-korszakként tartanak számon az USA-ban. A jazzt ekkor King Oliver, Louis Amstrong, Duke Ellington, Paul Whitmann zenéje fémjelezte. George Gershwin, Irving Berlin, Cole Porter, Rudolf Friml és Sigmund Romberg számítanak a kor legnevesebb zeneszerzõinek. Az erõs urbanizáció mellett beindul a sorozatgyártás, a Ford T-modellje, a rádiózás és a hangosfilm is elterjed. Einstein Nobel-díjas lesz. Tombol a szesztilalom miatti szeszcsempészet, az 1965-ig tartó faji szegregáció, Klu Klux klán, gengszterháborúk. Charlie Chaplin és Rudolf Valentino a leghíresebb férfi színészek. Ernest Hemingway, William Falkner, F. Scott Fitzgerald és Sinclar Lewis a legnépszerûbb írók. A flapperek megjelenésével a divat is új irányt vesz-Coco Chanel-lel. Ez Sigmund Romberg életútjának legtermékenyebb idõszaka a Broadway-n és Hollywoodban. Ezek hát annak a korszaknak a fõbb jellemzõi, amelynek ruháit magukra ölthették a „korzózni” vagy csak fényképezkedni akarók. A koncertek közül elsõként a Tribute to Sigmund Romberg quartet, a zeneszerzõ legnépszerûbb kompozícióiból összeállított mûsort mutatta be, nagy sikerrel. A zenekart Vámos Béla (tenorszaxofon), Gayer Mátyás (elektromos zongora), Kõfalvi Csaba (dob) és Oláh Zoltán (bõgõ) alkotta. A koncert közben Halász Gyula a Sigmund Romberg Emlékbizottság elnöke megköszönte a rendezvény támogatóinak segítségét. Záróakkordként a Kanizsa Big Band lépett fel. A programban jelzett filmbemutatókat még ez évben egy további Romberg program részeként rendezik meg. A színvonalas kiállításért mindenképpen dicséret illeti Kõfalvi Csillát, a Magyar Plakát Ház munkatársait, és a rendezvény lebonyolításáért, a Kanizsai Kulturális Központ technikusait. A Múzeumok éjszakájának e rendezvényérõl Gajáry Csaba és stábja DVD-t készít.
 H.Gy.

További képek a galériában.