Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és amely szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért.

 Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerõpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elõdjét váltja fel.
Újdonság, hogy a munkaszerzõdésben már nem lesz kötelezõ megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerzõdésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni.
A munkavállaló a jövõben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható.
Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülõ jogosult lesz.
Az elõzõ kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató elõzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytõl díjazást nem fogadhat el.
A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi idõszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõ öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan idõtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentõs mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytõl pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történõ munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.
Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követõen - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérõ összegû minimálbért állapíthat meg.
Mostantól csak a többmûszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidõben történõ munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
Jelentõs változás a délutáni, illetve éjszakai mûszakpótlék átalakulása: mûszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - mûszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerzõdésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.
Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.
Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidõ fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidõ-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszûnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.
Az Országgyûlés még tavaly decemberben fogadta el a most életbe lépõ új kódexet, az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekrõl és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot pedig júniusban hagyta jóvá a Ház, megkönnyítendõ az új munkajogi szabályozásra való áttérést.

MTI - Kanizsa