Két megye, Zala és Vas huszonkét leendõ vitézének eskütételére került sor szeptember nyolcadikán, Szûz Mária születése, azaz Kisboldogasszony napján a Jézus Szíve Templomban. A Vitézi Rend újdonsült tagjainak nagy része nagykanizsai. A  hagyományok folytatásaként városunkban került sor a Vitézi Rend nyugat-magyarországi törzskapitánysága által szervezett eskütevõ ünnepségre, amelyet egyszer Zala, másszor pedig Vas megye valamely településén szoktak szervezni – ezúttal Nagykanizsára esett a választás.
A Jézus Szíve Templomban megrendezett ceremónia az Árpádházi Szentek zászlóinak ünnepélyes megszentelésével vette kezdetét, majd a Fliszár Károly esperes-plébános által celebrált szentmisével folytatódott. Vitéz zanati Kovács Imre József, Nyugat-Magyarország törzskapitánya köszöntötte a megjelenteket, s rövid áttekintést adott az 1920-ban alapított Vitézi Rend történetérõl, céljairól.

Elmondta: a vitézi rend léte ugyan Árpád fejedelem korától datálható, ám a magyar történelem során mindig más és más formában jelent meg. A mostani rendet az elsõ világháború és Trianon után, 1920-ban gróf Teleki Pál miniszterelnök javaslatára vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó alapította egy olyan idõszakban, amikor az ország gazdasága romokban hevert.

– A Vitézi Rend létrejötte azt a célt szolgálta, hogy a kisemberek, a katonák földhöz jussanak – mondta Kovács Imre József. – Ebben az idõszakban körülbelül tízezer katasztrális hold földet osztottak szét a háborúból hazatért katonák között, amely révén azok megteremthették egzisztenciájukat. A Rend 1944-ig tevékenykedett, majd a debreceni ideiglenes kormány szüneteltette a mûködését, ám külföldön ezután is õrizték a lángot, mígnem 1992-ben, Horthy Miklós kenderesi újratemetése után a vitézi szék úgy határozott, hazatelepül Münchenbõl. A Vitézi Rend vezetõi eljártak az ügyben az akkori köztársasági elnöknél, majd a Fõvárosi Bíróság is jóváhagyta a mûködést. A Rend második világháború elõtti létszáma huszonháromezer fõ volt, most öt-hatezer körüli. Hiszem, hogy a Vitézi Rend eszméje égõ oltárként világított és világít a magyar ifjúság számára. Feladatát már 1920-ban meghatározták: testben és lélekben egészséges, vallási érzülettõl áthatott és magyarságtudattal rendelkezõ magyar ifjúságot nevelni, akik képesek a közjó érdekében tevékenykedni. Rendünk olyan értékõrzõ félkatonai szervezet, amely kizárja magából az olyan szélsõségeket, mint a kommunizmus, vagy a nyilaskeresztes párt és a hungarista mozgalom. A Haza javát szolgáljuk minden idõben, jelszavaink: Isten, Haza, Család és Becsület.

A törzskapitány azt is megjegyezte, napjainkban saját jogon és várományosként lehet a Rendbe belépni, amihez azonban a helyi vitézi elöljárók precíz vizsgálata is szükséges.
A nyugat-magyarországi törzskapitány beszéde után Fliszár Károly esperes-plébános megáldotta a Rend trianoni zászlaját, majd sor került a leendõ új tagok eskütételére. Zalából és Vasból összesen huszonketten tettek esküt, akik közül tizennyolc zalai, többségük nagykanizsai. Vitézzé avatásukra október hatodikán, a fõvárosban kerül sor.
Az ünnepség ezt követõen a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központban folytatódott, ahol Marton István polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd vitéz lovag Erdõs László nyugállományú ezredes mondott beszédet. Marton István hangsúlyozta, öröm számára, hogy az esküt tett leendõ vitézek körében több generáció is képviselteti magát, akiket egybefûz a hazaszeretet.
Erdõs László a tõle megszokott keménységgel ostorozta hazánk közállapotait.

– Ismét össztûz alá vettek bennünket – mondta a súlyos betegségen átesett nyugalmazott ezredes. – Ma fasiszta és náciveszélyt kiáltanak, mert bandériumok és gárdák jelentek meg. Mert a belsõ gazdasági bajok, az ország súlyos helyzete és a polgárok egzisztenciális helyzetének felbomlása közepette mindent támadni kell, ami nemzeti! Elsõként a Szent Koronát, amire valamenynyien esküt tettünk. Szégyenletes, hogy az ezer éves államiság jelképe az Ország Házában nemkívánatossá vált Magyarország miniszterelnöke számára. A magyar államiság legfõbb közjogi méltósága a Szent Korona, amely egyesíti azt a nemzetet, amit Trianonban széttéptek. Ahol azok a nyugati nagyhatalmak mondták ki az ország szétszakíttatását, akikhez most is dõrzsölõzködünk. Õk döntöttek Párizsban arról, hogy itt 93 ezer négyzetkilométer maradjon, annak ellenére, hogy ezeréves államiságunk alatt életünket és vérünket adtuk a magyar és egyetemes keresztény-keresztyén kultúráért. A magyar nemzet sorstragédiája után alakult meg a Vitézi Rend, amelyre ma azt mondják, hogy fasiszta és náci, meg hogy a felsõ tízezer és az uralkodó osztály privilégiuma volt a vitézség. De ez nem igaz, amit az Önök személye is bizonyít – mondta. Végül hozzátette: az ország sanyarú helyzetében összefogásra van szükség, s mindenkit arra szólított fel, hogy csatlakozzon a nemzeti oldalhoz, hangsúlyozva, nem kell szégyellni a Szent Koronát, a nemzeti lobogót és magyarságunkat.
Erdõs László beszéde után elismerõ oklevelek és kitüntetések átadására került sor.
Horváth Attila

(további képek a galériában)