A nagy hõség a vadállományt is megviseli, ezért a vadásztársaságok, akárcsak télen az élelmet, most a vizet szállítják az élõhelyekre. Az MTI összeállításából kiderül, éves szinten több millió forintot költenek a vízpótlásra is a vadgazdálkodók.

Szigeti Béla, Bács-Kiskun megye fõvadásza elmondta: "inkább dolgozunk, mint vadászunk". Társaival folyamatosan szállítják a vizet az itatókba.
Arról is szólt, hogy a Homokhátságon nagy veszélynek van kitéve az apróvad, mert ahol nincs árnyék, ott a homok 60 Celsius fokra is felmelegszik, amelyet a fácáncsibék és a kisnyulak nem tudnak elviselni. Probléma az is, hogy a vadnyulak egy kilométernél nem mennek távolabb, így ha ott nem találnak vizet, akkor elpusztulhatnak. A fõvadász szerint a másodszaporulat gyengébb egyedei sem tudják túlélni a forróságot.
Az õzek, vaddisznók és szarvasok nagyobb távolságra is elmennek vízért, ennek ellenére, ahol a kisgidáknak nem tudnak vizet biztosítani, ott elpusztulhatnak.
Fejér megyében a VADEX Mezõföldi Erdõ- és Vadgazdálkodási Zrt. folyamatosan felügyeli az itatókat és a dagonyákat. Haas Béla vadgazdálkodási osztályvezetõ elmondta, hogy az állatok jól alkalmazkodnak, a hûs, árnyas és nedves részeket keresik.
A cég mintegy harminc itatót, valamint a hûsítés és a külsõ paraziták elleni védelemhez elengedhetetlen dagonyázó helyet lát el folyamatosan friss vízzel, részben automata rendszerrel, részben lajtos kocsival. A lédús takarmányok etetése még nem kezdõdött el, mert takarmánydinnye majd csak augusztusban lesz.
A Kecskeméti Vadaskertben a kifutók öntözésével, a fürdetõk folyamatos vízcseréjével, valamint lefagyasztott gyümölcsök etetésével segítenek a kert lakóinak - közölte Pullai Béla igazgató.
Kifejtette: a medvék gyakran megmártóznak a vízben, és a majmokhoz hasonlóan szívesen fogyasztják a jégkrémszerû gyümölcsöket is, az állatok egyébként a meleget egy kicsit jobban tûrik, mint az ember, a hõség miatt elhullás eddig még nem volt.
Veszprém megyében a vad a vizes élõhelyekre - Balaton-partra, nemzeti parki vadászterületekre - húzódik és sok kárt okoz. Az elmúlt hét végén egy, a nádban dagonyázó vaddisznó miatt például ki kellett üríteni az alsóõrsi strandot.
Fischer József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi õrszolgálatának vezetõje elmondta, a nagyvad mindig megtalálható volt a Balaton-parton is, azonban az elmúlt években felszaporodott, s a rendkívül száraz idõjárás következtében károkozása mindennapossá vált az egykori zártkertekben, szõlõkben, gyümölcsösökben. Gyakran megjelenik a belterületeken is: fõként vaddisznóval találkozhatunk, de sokhelyütt igaz ez a gímszarvasra is - fûzte hozzá.
Kifejtette: a nagyvadállomány felszaporodása természetvédelmi szempontból is probléma, hiszen a mindenevõ vaddisznó veszélyezteti a földön fészkelõ madarak költését, túrásával jelentõs kárt tehet a vizes élõhelyek botanikai értékeiben is. Ezért az igazgatóság - több más vadászatra jogosulttal ellentétben - minden, a jogszabályok által megengedett lehetõséget kihasznál, fõként a vaddisznóállomány csökkentése érdekében.
Varga László, a Bakonyerdõ Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kezelésükben lévõ 63 ezer hektár vadászterületen lajtos kocsikkal töltik fel az itatókat, a dagonyákat. Egyrészt azért, mert a vadnak szüksége van a vízre, másrészt azért, hogy az erdõben tartsák az állományt, s a vad ne másutt keressen ivóvizet, mint például az elmúlt hétvégén a vaddisznó az alsóõrsi strandon.
Varga László szerint is komoly probléma, hogy a szomjas vad lehúzódik a Balaton-partra, ahol jól érzi magát, hiszen a lédús szõlõ és a turisták által otthagyott ételmaradék csábítja. A vezérigazgató becslése szerint a zrt. dagonya feltöltésre és itatásra a nyár végére mintegy tízmillió forintot fordít.
A Zala megyei erdõkben, dagonyákban, itatókban még van elegendõ természetes víz a vadállomány számára, a zártkertekbe, vaddisznós kertekbe viszont szivattyúkkal, lajtos kocsikkal szállítják a vizet.
Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetõje kifejtette: a természetben a vad még megtalálja a szükséges vízmennyiséget, az egy héttel ezelõtti záporesõ pótolta a természetes vízpótlást, feltöltötte a tócsákat.
Páll Tamás, a Zalaerdõ Zrt. vadászati felügyelõje közölte, a vadkárok miatt gazdasági kérdés a vad létszámának csökkentése. Emlékeztetett rá, hogy július elején kezdõdik a búza betakarítása, virágzik a kukorica, ezért az egyik legfontosabb feladat a vadkár megelõzése.
Jankó Gábor, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetpolitikai osztályvezetõje elmondta, folyamatosan gondoskodik a vadállomány vízellátásáról az ország legnagyobb vadgazdálkodója.
Hozzátette, már tavasszal elkezdték a természetes vízfolyások karbantartását, a medrek kitisztítását, mivel látszott, hogy a vad számára kevés lesz a víz. Mivel az utóbbi napok komoly kánikulája jelentõsen csökkentette a vízkészleteket, a társaság szakemberei elkezdték a dagonyák, erdei víznyerõ helyek mesterséges feltöltését. Hozzátette: az állatoknak szükségük van hûsítõ fürdõzésre, mert a dagonyázás a kullancs, a bögöly és a szúnyog ellen is hatékony védelmet nyújt nekik.
A Mátrában és a Bükk nyugati részén 77 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Egererdõ Zrt. lajtos kocsikkal hordja a nagy melegben a vaditató helyekre a vizet - mondta Nagy Károly, a társaság vadászati ágazatvezetõje. Közölte, a hõség miatt kiszáradtak az erdei vízfolyások, így az önitatókat vízzel töltik fel, illetve munkagépekkel mesterséges itatóhelyeket létesítenek, a lefóliázott gödröket aztán feltöltik vízzel. Hozzátette, a dinnyeszezon beköszöntével lédús selejt görögdinnyéket helyeznek ki az erdei állatok, elsõsorban a szarvas és a vaddisznó számára.

 MTI - Kanizsa