Elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkõ azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedõ védett terület megalapításához vezet. Ez azért is nagy eredmény, mert hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra rezervátumot.

Hosszú évek elõkészítõ munkái után zöld utat kapott a 630.864 hektáros természetvédelmi terület megalapításának jelölése, mely a Dráva magyar és horvát oldalán terül el. A WWF és a civil természetvédõk kezdeményezésére indult egyeztetések során a természetvédelemért felelõs minisztériumok alapos munkát végeztek, melynek során meghatározták a magterület, a puffer zóna és az átmeneti zóna határait. Az elõterjesztésben szereplõ területek közül 235 663 hektár fekszik Magyarországon, ami magában foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévõ zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon 395.201 hektár lesz a rezervátum területe. Ennek azért van nagy jelentõsége, mert néhány évvel ezelõtt még egyáltalán nem volt természetvédelmi terület a folyó horvát oldalán.
A Dráva mente, valamint a Duna és Dráva folyók torkolatvidéke az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élõhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdõk, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas populációja, a Dráva kavicszátonyai a szárazföldön egyre veszélyeztetettebb kis csérek fészkelõ helyei, Gemencen és Béda-Karapancsán többek között a fekete gólya érzi leginkább otthon magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és azok partvidékén.
„Az ártéri erdõk biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt a Dráva különleges adottságai, azonban a megvédésüket szolgáló természetvédelmi célok a korábbi években nem voltak ennyire egybehangzóak” - fejtette ki Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetõje. A Dráva horvát oldalán ugyanis korábban vízerõmû építési terve volt napirenden. Civil szervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sõt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Ausztria, Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén immár 800.000 hektárt elérõ természetvédelmi terület megalapítása mellett. Az errõl szóló deklarációt hazánk Európai Uniós elnöksége alatt, 2011 márciusában írták alá Gödöllõn. Azóta az érintett államok rendszeres egyeztetéseket tartanak a folyamat közös irányítása érdekében.

„Az UNESCO döntése után az érintett országok munkája nem ér véget. A kétoldalú bioszféra rezervátum megalapítása zöld utat kapott, és folytatódhatnak az egyeztetések az öt ország területére kiterjedõ rezervátum megalapítására. Javaslatot kell tenni a közös kezelésre és a pontos terület kijelölésre, majd az összehangolt terveket elküldeni Párizsba” – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. „Ha minden jól megy, akkor a tervek szerint ez a folyamat két éven belül lezajlik, hogy 2015-re megalakulhasson a világ elsõ ötoldalú bioszféra rezervátuma” – tette hozzá az igazgató.

Antal Alexa wwf - greenfo