Népi mesterségeket bemutató, népzenés, néptáncos göcseji búcsúba várják a látogatókat vasárnap Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumba.

A fesztiválnak igazi hagyományõrzõ hangulata lesz, amihez hozzátartozik, hogy a gyerekek kedvükre játszhatnak, szórakozhatnak, a felnõttek pedig "eszem-iszom, dínom-dánom" közepette érezhetik jól magukat - mondta Kocsis Gyula, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület (EZE) elnöke kedden sajtótájékoztatón.

A szervezõk több mint harminc programmal készülnek a rendezvényre. A város Magdolna-napi hagyománya, az Egerszeg Búcsú a reggeli dobszóval kezdõdik, a színpadon hagyományõrzõ mûsorok, néptáncosok és komédiások szórakoztatják a vendégeket, kinyitnak a vásári hangulathoz hozzátartozó kalácssütõk, lacikonyhák, borstandok. A Pajtagalériában Szényi Zoltán festõmûvész és Farkas Ferenc szobrászmûvész alkotásaiból nyílik tárlat.
A rendezvényhez a maga adottságaival hozzájárul a skanzen tõszomszédságában található Magyar Olajipari Múzeum is - közölte Tóth János igazgató. A múzeum hatalmas parkjában kalandtúrákat, bûnmegelõzési programokat tartanak, veterán autókat mutatnak be és az érdeklõdõk közelrõl megszemlélhetik a környezetbarát, biogázzal mûködõ buszt.
Konczér Katalin, a Zala Megyei Közmûvelõdési Intézmény vezetõje arról számolt be, hogy a falumúzeum parasztportáján a búcsú napján rendezik meg cséphadarós rozscséplõ és zsúpkötõ versenyt. Öt kereszt - átszámítva 110 kéve - rozsszalmát szállítanak a falumúzeumba, amit a hagyományoknak megfelelõen nagy- és kisbandák fognak csépelni. Ebben a kategóriában a kicsépelt gabona mennyisége dönti el, ki lesz a gyõztes, de ezzel nem ér véget a verseny. A bandák eztán állnak neki a zsúpkötésnek, amihez jó elõre, hogy a versezõknek ne kelljen a magas háztetõkre felmászniuk, tetõimitációt (fellécezett sátortetõrészt) is készítettek. Így még a felsõ koszorút is el tudják készíteni, ugyanis a verseny nem a tetõfedésrõl, hanem a zsúpkötésrõl szól.
A zsúpot a falumúzeumnak adományozzák, ugyanis a skanzenben megtalálhatók azok az építmények, ahol a tetõfedéshez szükséges alapanyagot felhasználhatják.
Kocsis Gyula szerint a hagyományõrzõ rendezvény ugyanolyan közösségformáló lehet, mint hajdanán a falvakban a búcsú. A falumúzeum egy ideális göcseji falu, bár mint fogalmazott, vannak "hiányosságai", ugyanis hiányzik a paplak, a kocsma és az iskola. Ezért az "iskolaalapításhoz" kezdeti lépésként egy palatáblát és egy eredeti, múlt századi tolltartót ajándékozott a múzeum igazgatójának.
Kaján Imre megyei múzeumigazgató azt emelte ki, hogy egy település életében a búcsú mindig nagy szerepet játszott. Különleges ünnep volt, a családok sütöttek, fõztek, vendégül látták a távoli rokonokat. Hozzáfûzte: fontos, hogy a XXI. században is megõrizzék ezt a hagyományt.

MTI - Kanizsa