A „Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbõvítõ fejlesztése-Belvárosi Akcióterületi Terv” projektzáró eseményeként, a nemzeti színû avatószalag átvágásával Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ, Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács és a Zala Megyei Közgyûlés elnöke, valamint Szabadics Attila, az NK VR konzorcium képviseletében felavatták a megújult Erzsébet teret.

Az avatási ünnepségen megjelenteket elsõként Cseresnyés Péter polgármester köszöntötte: - Azt szokták mondani, hogy egy település fõtere az adott hely tükre. Ahogyan a szem a léleké. Nos, ha itt, a megújult Erzsébet téren körbenézünk, bátran kijelenthetjük: a tükör-kép elegáns, de egyben játékos, megjeleníti történelmi emlékeinket és értékeinket, ugyanakkor modern, és leginkább: mesébe illõ. S ennek a mesének a kezdete, de talán helytállóbb, ha történetnek hívjuk, régre datálódik. Néhány éve mindez csak álom, ábránd volt. Ám Nagykanizsa bebizonyította: érdemes nagyot álmodni.

(További képek a galériában)
 

Bár a belvárosi rehabilitáció elsõ üteme nem csak az Erzsébet térrõl szólt, hanem a Huszti térrõl, a Zrínyi, a Teleki, a Magyar és a Petõfi utcáról, mégis mindenki az Erzsébet térrõl beszél. Jogosan.
Már a tervezés idõszakában nagy vita alakult ki arról: kell-e egyáltalán felújítás, és ha igen, akkor kell-e ennyi szobor. Ezek a kérdések élénken foglalkoztatták a közvéleményt is. Végül a közgyûlés többsége úgy döntött: ezt a beruházást meg kell csinálni, mert azt a támogatást, amit kimondottan erre a fejlesztésre kaphat a város, nem szabad veszni hagyni, hanem az itt élõk javára, hatékonyan fel kell használni.
Az elképzelésem az volt, hogy ebbõl a térbõl egy rendezvény- és egyben közösségi teret alkossunk. A tervezõkkel folytatott beszélgetésekben sikerült meggyõznünk õket arról, hogy szükség van a két teret elválasztó út megszüntetésére, egy díszes Zenepavilon építésére, és a Szentháromság-szobor fõtéren való elhelyezésére. A tervezõk ezeket, és más kisebb igényeket összegyûjtve kezdték meg munkájukat.
Elõször csak a terveket láttuk, de már akkor is egy jelentõs átalakulás, megújulás képe rajzolódott elénk. Így, utólag, azt kell, mondjuk: a valóság felülírta a képzeletet is. A Szálka Miklós vezette Pro Urbe tervezõiroda elképzeléseit és a helyi ötleteket fényesen visszaigazolta a szakma, hiszen a tervek európai urbanisztikai díjat nyertek, amit ilyen típusú magyarországi beruházásnak még sosem ítéltek oda. Az örök pesszimisták, a mindig mindent ellenzõk számára ez komoly üzenet volt: Nagykanizsa jó úton jár.
Aztán megkezdõdött a kivitelezés. Elõször a város keleti kapujánál egy körforgalom készült el, majd jöttek sorra a projektelemek, és hónapról hónapra újult meg a belváros – közlekedési és esztétikai szempontból is.
Mindezt együtt értük el. Az önkormányzat, a tervezõk, a kivitelezõk, a pályázat kiírója, a közremûködõ szervezet, és természetesen a kanizsaiak, akik néha ugyan egy kicsit bosszankodva, de összességében türelmesen, megértéssel és várakozással szemlélték a munkálatokat. Köszönet illet mindenkit: minden közremûködõt és minden nagykanizsai polgárt.

- Az emberek már birtokba vették a város központját, benépesült az Erzsébet tér. Elég csak körbenézni itt a nap bármely szakában, és könnyen megállapítható: ez egy olyan beruházás volt, amely találkozott a helyi közösség akaratával, tetszésével, amely valóban a város polgárait szolgálja. A cél nem is lehet más, mint hogy Nagykanizsa központjába visszatérjen az élet. És ehhez a tér kétfajta új funkcióját igyekszünk maximálisan kihasználni. A megújult Erzsébet tér ugyanis egy minden igényt kielégítõ rendezvényhelyszín, amelyet programokkal kell megtölteni, és egyben egy szabadidõközpont is, amely alkalmat nyújt a találkozásra, a megpihenésre, a lelki feltöltõdésre. Az az új polgári miliõ, amely kialakult Nagykanizsa szívében, egyrészt méltó a város múltjához, gazdag történetéhez, urbanisztikai értékeihez, másrészt elõremutató.
A munka azonban a beruházás lezárásával nem ér véget. Most rajtunk a sor, hogy mindezt használjuk, megtöltsük élettel. Hogy ismét közösen dolgozzunk a sikerért. A város többsége szemmel láthatóan örül a megújult belvárosnak, esténként egyre többen sétálnak, beszélgetnek a megszépült, átalakult Erzsébet téren, ahol olyan polgári miliõ alakult ki – mûtárgyakkal, látványelemekkel, a parkosítással, valamint a teret benépesítõ kanizsai és távolabbról jött emberekkel –, amely büszkesége Nagykanizsának. Túlzás nélkül mondhatjuk: mérföldkõ ez a beruházás a város életében, amelynek hatására, az önkormányzat és a helyi vállalkozók akaratából és szándéka szerint, ismét benépesülhet Nagykanizsa szíve. És ez, túl az érzeten és a látványon, forgalmat generálhat, segítve a boltok, üzletek és vendéglátóhelyek gazdasági stabilitását. Éppen ezért együtt, az önkormányzatnak és a vállalkozásoknak közösen kell munkálkodnia azon, hogy olyan kínálatot, programokat hozzunk a belvárosba, amely vonzza, csábítja az embereket.

- A belvárosi beruházás komoly érték. És hogy az is maradjon, meg kell óvnunk, vigyáznunk kell rá. Hiszen a miénk, nekünk épült, nagykanizsai polgároknak. Szeressük, használjuk, és – megismétlem – vigyázzunk rá, hiszen ez közös érdekünk.
Még egyszer köszönöm mindazoknak, akik akár munkájukkal, akár városlakóként a türelmükkel hozzájárultak Nagykanizsa belvárosának megújításához, ahhoz a várostörténeti jelentõségû átalakításhoz, amellyel Nagykanizsa újabb jelentõs lépést tett elõre. Köszönöm a fejlesztési ügynökség munkatársainak, a tervezõknek, a kivitelezõknek, az alkotóknak, és minden itt dolgozó embernek, hogy létrejött, létrejöhetett ez a csoda Nagykanizsa belvárosában. A mai rendezvényünk egy projektzáró, amelyen a Tüttõ János Nótaklub fellépésével debütál a zenepavilon. Abban bízom – és ezért is dolgozunk munkatársaimmal – hogy a jövõben, hétvégeken, mind gyakrabban csendül majd innen zeneszó és ének, megidézve a polgári Nagykanizsa hangulatát.
Az Erzsébet teret nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án adjuk át hivatalosan, szeptember közepén pedig térfoglaló programot szervezünk a fiataloknak, hogy minél többen és minél többször érezhessék jól magukat Nagykanizsa szívében, a megújult Erzsébet téren. Mindkét rendezvényre tisztelettel hívom városunk polgárait és érdeklõdõ vendégeinket.

A polgármester köszöntõjét követõen Manninger Jenõ szólt az országgyûlési és önkormányzati képviselõkhöz, a tervezõk, a kivitelezõk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselõihez, a köztéri szobrok alkotóihoz, a projekt elõkészítésében és megvalósításában közremûködõkhöz, s nem utolsó sorban a nagykanizsai polgárokhoz, akik megtisztelték jelenlétükkel az avatási ünnepséget: az idõ igazolta, hogy ezek a fejlesztések hasznosak voltak. Új életterek jöttek létre, újat alkotott a város. Erre nagy szükség volt Kanizsán is, melyet más városokhoz hasonlóan csak EU-s forrásból tudott megvalósítani. A városiasodás folyamatának egy olyan évtizedét tudhatjuk magunk mögött nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, ami a hagyományos városi terek felújításával, és természetesen esztétikus, új funkciók kialakításával járt. Azt kívánta mindenkinek, élvezzék a megszépült környezetet, hiszen a fejlesztés ékessége, büszkesége – a megépült új útszakaszok és forgalmi csomópontok mellett – mégiscsak az Erzsébet tér. Örömmel nyugtázta: az uniós program szép sikere Nagykanizsa. A megvalósításért gratulált a tervezõknek, a beruházóknak, a polgármester úrnak és a csapatának.
Szabadics Attila a Szabadics Zrt. és a KÖZGÉP Zrt. nevében köszöntötte a jelenlévõket. Beszédében kiemelte: egy Európa-díjas tervet megvalósítani megtisztelõ feladat, egy Európa-díjas gondolatnak, filozófiának testet adni nagy feladat. Saját, szûkebb pátriánkban kivitelezni pedig nagy felelõsség. Ezeket a gondolatokat szem elõtt tartva láttunk hozzá, és építettük végig az Erzsébet teret és a többi projektelemet. Szabadics Attila a továbbiakban szólt a fõbb feladatokról, a munkákban résztvevõ segítõkrõl, partnerekrõl. Megköszönte a lakók türelmét, hiszen a téren nagyon sokáig olyan munkálatok folytak, amelyek csak a rombolást tükrözték. A külsõ szemlélõ számára sokáig jóformán káosz uralkodott a téren, és nagy összevisszaságnak tûnhetett a sok ember, és a sok gép látványa. Bõven kaptak kritikát a lakosságtól és a médiától is, aztán három héttel a befejezés elõtt, amikor kezdett minden a helyére kerülni, a hangulat megváltozott. A járókelõk számos kérdést intéztek a kollégáihoz, amelyek már nem a kritikát, hanem a várakozást, és a drukkolást tükrözték. Végül megköszönte a Cseresnyés Péter polgármesternek és a városnak azt a lehetõséget, hogy egy maradandót alkothassanak, hiszen ez a mûszaki alkotás évtizedekre meghatározza Nagykanizsa belvárosának jellegét. Nagy odafigyeléssel, és sok szeretettel építették. Valahányszor átmennek majd a téren a munkatársaival, büszkén gondolnak rá, hogy igen, ezt „mi is” építettük.
Az elmúlt idõszakban a kertészeti munkák keretében ötven fát ültettek magánszemélyek, civil szervezetek, iskolák és különbözõ cégek képviselõi az Erzsébet téren. A korábban átadott oklevelek és fotók mellé az avatási ünnepség alkalmából egy térképet tartalmazó emléklapot adott át a programban résztvevõk számára Cseresnyés Péter polgármester és Horváth István divízióvezetõ, projektmenedzser. Sajnos az utóbbi hetek extrém idõjárása miatt néhány fa nem tudott gyökeret ereszteni, ezen fák örökbefogadóinak szíves türelmét kérik, pótlásukra a kora õszi idõszakban lesz lehetõség.
A hivatalos ceremóniát követõen a Tüttõ János Nótaklub foglalta el, a Zenepavilont, és szórakoztatta mûsorával az Erzsébet tér közönségét, a Kanizsai Kulturális Központ szervezésében.
 

B.E.

ITT A VÉGE, GYERE KI A TÉRRE!
BEFEJEZÕDÖTT A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT ELSÕ ÜTEME NAGYKANIZSÁN

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat által a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázati konstrukciójára benyújtott „Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbõvítõ fejlesztése-Belvárosi Akcióterületi Terv” címû, NYDOP-3.1.1/B-2009-0004 jelû pályázat 899.649.148 Ft vissza nem térítendõ támogatásban részesült 2009-ben. A projekt támogatási szerzõdésben rögzített teljes költsége 1.510.821.729 Ft. A fejlesztések elsõ ütemének támogatási szerzõdése 2009. december 16-án került aláírására.

A nagykanizsai komplex városfejlesztési koncepció 2010-ben különdíjat nyert a 8. Európai Település- és Területi Tervezési díj pályázaton a megvalósulás elõtt álló, de már engedélyezett tervekkel rendelkezõ projektek kategóriájában. A különdíjat a város és a tervezõk 2010. november 16-án vehették át Brüsszelben. Az elismerés igazolja, hogy a fejlesztések Nagykanizsa város értékmegõrzését és -teremtését hivatottak megvalósítani.

A városrehabilitációs program elsõ ütemének megvalósult elemei:
• Huszti téri forgalmi csomópont
• Zrínyi Miklós utca – Teleki u. kikötése
• Magyar utca – Petõfi Sándor utca összekötése
• Erzsébet tér rekonstrukciója
• Miénk a tér programsorozat

Az egyes projektelemek megvalósításának célja a belváros forgalmának csillapítása, a közlekedés átszervezése, valamint a városközpont megújítása volt. A fejlesztések eredményeként Nagykanizsa belvárosa próbálja betölteni azokat a funkciókat, amelyeket a helyi lakosok, valamint az idelátogató turisták támasztanak vele szemben. A fejlesztés központi eleme az Erzsébet tér megújítása. A teret egy egységként kezelve, megszüntet a teret két részre tagoló út, illetve parkoló. Így a tér és közvetlen környezete alkalmas lett a város közösségi, közigazgatási- és kereskedelmi központ funkciójának betöltésére.

A belváros komplex megújításával épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhetõ belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen töltheti el az idejét, és az elvárható összes városi szolgáltatást megtalálja. A fejlesztéshez kapcsolódóan több magánerõs beruházás is megvalósult.

A beruházás mind rövid, mind hosszabb távon jelentõs munkahelyeket teremt. Az építkezések ideje alatt összesen közel száz ember dolgozott az egyes munkaterületeken. A beruházás komplex megvalósulása pedig a belvárosi üzletek életképességét biztosíthatja, és megfelelõ alapot nyújt fejlesztésükhöz, ezzel újabb munkahelyeket generálva.

A projekt fontosabb eseményeit ide kattintva követheti nyomon.