Mintaszerû összefogással hozta létre 22 zalai kistelepülés azt a turisztikai projektet, amely a határmentiségbõl adódó egykori hátrányokat próbálja elõnnyé kovácsolni az érintetlen természet és a hidegháborús bunkerek bemutatásával - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter hétfõn a Zala megyei Kerkaszentkirályon.

Fazekas Sándor a "Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén" címû projekt zárókonferenciáján arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a rendszerváltásig elzárt térség korábbi hátrányos helyzetében ma lehetõségeket fedezett fel. Az érintetlen természeti környezet és a hidegháború idején épült majd elhagyott bunkerek vonzerõt jelenthetnek a látogatóknak, ám a helyi termékek kínálatát is hozzátéve mintaszerû összefogást valósított meg a résztvevõ 22 kistelepülés.
A 121,5 millió forintos európai uniós támogatással megvalósított programot a miniszter eredeti ötletnek nevezte, miután a Mura és a Kerka vízi turizmusát és a térség természeti értékeit egy kuriózummal összekötve kívánják megmutatni.
A miniszter utalt rá, hogy tavaly döntöttek az egyedülálló nemzetközi kezdeményezéssel öt európai államot is érintõ Duna-Mura-Dráva bioszféra rezervátum létrehozásáról. Hozzátette, hogy ezekben a szervezõdésekben a természeti és a tájértékek megõrzése mellett "az ember is megkapja azokat a lehetõségeket, amelyek által boldogulhat".
Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke azt is elmondta: a Mura és a Kerka vidékét érintõ programhoz a megyei önkormányzat biztosított önrésztámogatást a településeknek. Hasonló célra Zalában mintegy 50 millió forintos pályázati keretet nyújtottak.
A nyugat-dunántúli régió turisztikai fejlesztéseirõl szólva beszélt arról, hogy Gyõr-Moson-Sopron és Vas megyében a kulturális örökség megõrzésére kiírt pályázatok jelentõs összegeket nyertek, Zalában azonban a Festeticsek örökségét bemutató korábbi pályázat sikertelen volt, de néhány napon belül döntés várható arról, hogy ez is kiemelt projektnek minõsülhet.
A régióban a mostani hétéves uniós tervezési idõszakban összesen 38 milliárd forintot fordíthattak turizmust támogató kiírásokra, ezen belül is Zala a gyógyfürdõi jóvoltából az egészségturisztikai területen vezetõ szerepet játszik. Manninger Jenõ kitért arra is, hogy a megváltozott szerepkörû megyei önkormányzatnál már készen áll munkaanyagként a turisztikai fejlesztési terv, amely éppen a kisebb települések fejlesztési feladataira helyez az eddiginél nagyobb hangsúlyt.
Pál Zoltán, Kerkaszentkirály polgármestere és egyben a térséget átölelõ projekt menedzsere kifejtette: összesen 144,5 millió forintból valósították meg elképzeléseiket. Európai uniós forrásból 121,5 millió forint támogatást nyertek, a települések önrészeként szereplõ 23 millióhoz pedig 11,5 millió forintot biztosított a megyei önkormányzat.
A program részeként kilenc új kikötõhelyet létesítettek a raftingolók számára a Murán és a Kerkán, a vízi természetet bemutató két tanösvényt jelöltek ki, Kerkaszentkirályon csoportok kiszolgálására alkalmas rafting bázist is építettek. Molnáriban látogatóközpontot hoztak létre a Mura élõvilágának bemutatására, Kiscsehiben vidramegfigyelõ állomást állítottak az ottani tó partjára, Tótszerdahelyen és Molnáriban a vízi turizmust kiszolgáló létesítményeket fejlesztették.
A bakancsos turisták kiszolgálására három településen információs központot hoztak létre, hét helyen kilátót állítottak, a túraútvonalak mentén pedig szabadidõparkokat és tûzrakóhelyeket, valamint tanösvényeket létesítettek. Az itt kitalált bunkerturizmus keretében Páka és Lovászi területén kiásták az egykori futóárkokat, megtisztították a bunkereket, valamint látogathatóvá tettek egy három kilométer hosszú légópincét.
Pál Zoltán úgy fogalmazott: a térség periférikus helyzetébõl adódó hátrányokat, a kistelepülések válságát, a megyén belüli kiugró munkanélküliséget és a nagymértékû elvándorlást hátrányként élték meg. A horvát és szlovén határ menti fekvés, a multikulturális tér, a természet közeli környezeti állapot és a helyi közösségek ereje azonban lehetõvé tette az összefogást, így jelölték meg elsõdleges fejlesztési célként a turizmust.

MTI - Kanizsa