2012. július 13-án került kihirdetésre az új Büntetõ Törvénykönyv, amelyben kiemelt szerepet kap a fogyasztók védelme. A törvény ugyanis szigorú büntetést helyez kilátásba többek közt azok számára, akik rossz minõségû terméket hoznak forgalomba, vagy valamely termék megfelelõségét hamisan tanúsítják. Emellett súlyos büntetõjogi szankcióval számolhat az is, aki fogyasztókat megtévesztõ magatartást tanúsít.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztók védelme területén elõrelépésnek tartja az új Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvényt, amelyben már önálló fejezetben kerülnek nevesítésre a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértõ bûncselekmények, a rendelkezések 2013. július elsejétõl lépnek hatályba.
1. Az új BTK-ban fokozott hangsúlyt élvez a termékbiztonság követelménye, hiszen a jogszabály értelmében három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az, aki rossz minõségû terméket jó minõségûként hoz forgalomba. Rossz minõségû a termék akkor, ha az
elõírt biztonságossági vagy minõségi követelményeknek nem felel meg. Ha pedig nincs ilyen vonatkozó elõírás, úgy azon termék számít rossz minõségûnek, amely nem használható rendeltetésszerûen vagy használhatósága jelentõs mértékben csökkent. Így bûncselekménynek minõsül például, ha valaki a vonatkozó szabványoknak, elõírásoknak nem megfelelõ elektromos árucikket, például elosztót hoz forgalomba, de ide sorolható a nem megfelelõ
minõségû élelmiszer forgalomba hozatala is. Még szigorúbb büntetés kerül kiszabásra, ha valaki jelentõs mennyiségû vagy értékû rossz minõségû termékre követi el a bûncselekményt: ekkor egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés-büntetést is kaphat az illetõ.
2. A fogyasztókhoz eljutó termékek biztonságosságát szolgálja a megfelelõség hamis tanúsításának tényállása is. Ennek értelmében, ha valaki megfelelõségi tanúsítványban, megfelelõségi nyilatkozatban vagy megfelelõségi jelölés használatával tanúsít valótlan adatot,
három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. A bûncselekmény akkor kerül elkövetésre, ha a fenti cselekményt jelentõs mennyiségû vagy értékû termék vonatkozásában valósítják meg. A megfelelõség hamis tanúsításának tényállását valósítja meg
ennek alapján többek közt az a gyártó, aki a termék biztonságosságát igazoló CE-jelölést helyez el tömegével legyártott termékein úgy, hogy azt nem vetette alá a kötelezõ biztonságossági vizsgálatoknak.
3. A fogyasztók megtévesztésének büntetõjogi tényállása szintén szigorításra kerül. A törvény itt külön kitér a termékbemutatók esetkörére, ennek értelmében: Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelõny meglétérõl, vagy nyerési
esélyrõl megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.” A szervezett termékbemutató fogalma is meghatározásra kerül, így ez alatt a termék forgalmazása céljából szervezett utazást kell érteni vagy az
egyes rendezvények alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenységet. Bûncselekményt valósít meg továbbá az a kereskedõ, aki nagy nyilvánosság elõtt vagy jelentõs mennyiségû, illetve értékû áru lényeges tulajdonsága tekintetében megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad azért, hogy termékeit eladhassa – ez esetben két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az elkövetõ. Az áru lényeges tulajdonsága lehet például annak összetétele, a rendeltetési cél ellátására való alkalmassága, mûszaki jellemzõi, eredete vagy származási helye. Az új rendelkezések értelmében így már az is elköveti a fogyasztó megtévesztése” bûncselekményt - és ahhoz nem szükséges a nagy nyilvánosság, mint feltétel megléte -, aki például annak tudatában ad el nagy értékû légtisztítót egy fogyasztónak, hogy a termék nem is alkalmas a levegõ tisztítására. A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelméhez
fûzõdõ érdek kerül érvényesítésre a fogyasztók megtévesztése minõsített esetében: ha ugyanis a fogyasztónak az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével,
kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzõivel összefüggésben adnak megtévesztésre alkalmas tájékoztatást, úgy az elkövetõ már három évig terjedõ szabadságvesztés-büntetéssel számolhat.
Tapasztalataink szerint szükség is van a súlyosabb szankciókra, elég csupán a termékbemutatók példáját venni: a fogyasztók panaszaikban sokszor számolnak be már az elsõ használat után rögtön berozsdásodó, eldeformálódott rozsdaálló” edénykészletekrõl,
eredeti bõrként reklámozott, csavarjait hullató mûbõr-masszázsfotelekrõl és hasonló silány minõségû árucikkekrõl.
Ismét az üzleten kívüli értékesítéssel kapcsolatos sok problémát mutatja az a Szövetséghez érkezett megkeresés, amelyben a fogyasztó az alábbiakról számolt be: Elcsaltak egy termékbemutatóra, ahol megnyertem egy mágneses matracot, viszont, hogy hozzájussak,
félmillió forintért kellett további tartozékokat megvennem.” – ebben az esetben a kereskedõ egyértelmûen megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott a fentiek szerint.

OS - Kanizsa