Nemrégen professzionális kutyanyírógéppel gazdagodott a nagykanizsai állatmenhely, most pedig immár egy házi készítésû, de mégoly praktikus szerkezettel, egy állatfürdetõvel is büszkélkedhet az Élettér Állat- és Természetvédõ Egyesület. A kutyazuhany felépítésének miértjérõl és részleteirõl az elnök, Varga Károlyné számolt be a Kanizsa Hetilapnak.

- Honnan jött az ötlet, illetve milyen nehézségekkel kellet megküzdeni a fürdetõ mostani megvalósításáig?

- Mintegy két hónapja tett közzé egy állatbarát egy fontos felhívást, miszerint egy kutyanyírógép megvásárlására kerestünk támogatókat. Köszönhetõen a város lakosságának – nem különben pedig a Kanizsa Hetilapnak, amely a jótékonysági felhívást (lásd itt) azonnal közzétette –, hetek alatt összegyûlt a szükséges összeg a professzionális nyírógép megvásárlására. Ekkor jött az az ötlet, hogy mi lenne, ha „házon belül” próbálnánk megvalósítani egy fürdetõ alkalmatosságot a kutyusok fürdetésére, zuhanyoztatására. Erre igény annál is inkább mutatkozott, mivel egyrészt az utcáról bekerült, árva kutyákat mindenképp szükséges volt a kennelbe helyezésük elõtt – elsõsorban bolhairtás és atkátlanitás céljából – megfürdetni, majd a sebeiket lekezelni, fertõtleníteni. Ennek megoldása eddig nagyon vontatottan haladt, éppen azért, mert a szükséges fürdetõeszköznek híján voltunk. Így hát az elhatározást gyorsan cselekvés is követte, hiszen Fehér Tamás aktivista, állatbarát vezetésével egy lelkes kis csapat látott szinte azonnal munkához. Egy város környéki Tsz-tõl kaptunk egy 1000 literes tartályt, ami az egész „beruházás” lényegét jelentette. Ezután Tamásék a menhelyen található faanyagból, valamint az adományokból megvásárolt vasprofilból és horganyzott kötõelemekbõl egy nagyon profi tartószerkezetet „eszkábáltak”, természetesen gondosan ügyelve a biztonsági elõírások betartására is. Eztán egy tekercs locsolócsõ segítségével megoldottuk a tartály folyamatos feltöltését is, és amint az látható, egy tényleg stabil szerkezetet sikerült megépíteni, ami elé egymásra, két sorban betonlapokat helyeztünk, ahol tulajdonképpen a kutyusok fürdetése történik. Egy földbe vájt kis csatorna segítségével a vízelvezetést is megoldottuk, és így Fehér Tamásék már teljes nyugalommal és biztonsággal tudták átadni a menhely árva kutyáinak a fürdetõt.
 

- Nyilván a kutyazuhany nemcsak fertõtlenítési, hanem egyéb célokat is szolgálhat…

- Így van, hiszen a nyári, kínzó és fülledt, nagy melegben egy gyors zuhanyoztatással számos kutyusunk közérzetén tudunk javítani. A nagykanizsai menhelynek pedig az egyik legfõbb célja az, hogy a telepen élõ kutyáknak minél elviselhetõbb körülményeket biztosíthasson mindaddig, amíg – remélhetõleg – valaki magához nem veszi, amíg valamely állatbarát család be nem fogadja õket…
 

- Milyen terveik vannak a közeljövõre nézve?

- Az idei évvel kapcsolatban még további, komoly elképzeléseinek vannak, amelyek megvalósítása azonban, elsõsorban persze nem tõlünk, hanem a támogatóktól, az adományoktól függ, ugyanis egyre jobban rá vagyunk utalva a támogatóink, a város lakosságának segítségére, jóindulatára. És itt most nem kizárólag az anyagi segítségre, hanem például az aktivistáink, az állatbarátok menhelyen elvégzett munkájára is gondolok. Hiszen alapvetõ jelentõséggel bír például az, hogy az állatgondozóink biztos segítségre lelhetnek – napi rendszerességgel – a kutyamenhelyre kilátogató állatbarátoktól, akár a kennelek takarításban, akár az állatok itatásában, sétáltatásában. Úgyszintén az önzetlen, segítõ munkának köszönhetjük most ezt a fürdetõt is. Amennyiben továbbra sem leszünk híján e nélkülözhetetlen készségeknek és eszközöknek, akkor reményeink szerint az idei évben több komoly eredményrõl számolhatunk még be Nagykanizsa lakóinak. Nemrég újult meg a telepen – ugyancsak állatbarát szimpatizánsok támogatásával – a vízvezetékrendszer, így már 5 helyen tudunk vizet venni a menhelyen. Ez elsõsorban az állatok itatása és a kennelek takarítása okán lényeges, hiszen jelentõs idõt tudnak így megtakarítani állatgondozóink, amit pedig a kutyákkal való további foglalkozásra, gondozásra tudnak fordítani. Ezt a célt szolgálja majd az is, hogy nemsokára munkába állíthatunk egy speciális, ipari locsolócsövet, amit szintén állatbarátok ajándékoztak nekünk. Ezzel szintén az állatgondozók munkáját tudjuk megkönnyíteni, hiszen nem kell majd nehéz vödrökben, értékes idõt elpazarolva cipelni a vizet menhelyszerte. Szintén még augusztusban szeretnénk megvalósítani a második kutyafuttatónk rendszerbe állítását, és a meglévõ felújítását, megerõsítését. Az õsz folyamán még egy további futtatót szeretnénk átadni, tulajdonképpen itt is támogatásra lenne szükségünk, hogy kerítésanyagot tudjunk vásárolni, ugyanis a kerítéstartó cölöpök már kihelyezésre kerültek. Fel kell újítanunk a kutyaházak egy részét, a kennelek beton-aljzatát pedig jó néhány helyen kijavítani, hiszen az állandó igénybevétel, elsõsorban a kutyák ürüléke a naponta való takarítás ellenére kikezdte azt. Nagyon fontos lenne, ha végre meg tudnánk valósítani egy néhány kennelbõl álló karantént, hiszen elõírás, hogy a telepre érkezõ kutyusokat elõször karanténba kell helyeznünk, hogy kiderüljön, nincs-e valamiféle fertõzõ betegségük. Jelenleg e célra a kutyák kenneljeibõl különítettünk el néhányat, de persze ezzel csökken a férõhelyek száma és nõ a zsúfoltság. És ez utóbbiak elkerülésére szeretnénk a menhely hátsó részében néhány további kennelt kialakítani, amelyeknek a helye és a betonaljzata tulajdonképpen már készen van, itt is kutyaházakra és kerítéselemekre, vasanyagra lenne szükségünk.
 

- Kire, kikre számítanak e munkák elvégzése, e „beruházások” megvalósítása során?

- Elsõsorban a Nagykanizsaiakra, az önzetlen támogatókra, állatbarátokra, illetve a kutyusoknak napi rendszerességgel ételt és eszközöket felajánló cégekre, boltokra, vállalkozásokra. Véleményem szerint ezek az árva állatok a városunkhoz tartoznak, Nagykanizsa mindennapi életének részei, ugyanis, ha nem lenne a menhely, akkor e kis lakók városszerte kóborolnának. Mintegy 250 kutya, és soktucat macska éli mindennapjait itt, a város szélén, a vasútállomásnál, akik bizony nemcsak köztünk, de velünk élnek. A város lakossága elõtt már közismert, de bizony országosan is elterjedt az a hír, hogy a nagykanizsai önkormányzat Fidesz frakciója, illetve Cseresnyés Péter polgármester úr a 2012. évben, minden hónapban – jótékony adományozás formájában – valamely civil szervezetet segítenek a saját fizetésükbõl. Így már adományban részesülhetett a Vöröskereszt, a szívbetegek egyesülete, vagy például a Máltai Szeretetszolgálat is. Az Élettér Állat- és Természetvédõ Egyesület is szeretne „beállni” e sorba, éppen ezért a napokban írtunk egy levelet a polgármester úrnak, illetve a Fidesz frakciónak. Ebben arra kértük õket, hogy – lehetõség szerint – adományukkal segítsék Nagykanizsa árva kutyáit, a menhelyet. E célból szeptember folyamán szeretnénk elsõsorban az említetteknek – mindenekelõtt Cseresnyés Péter polgármester úrnak, de természetesen a Fidesz frakció tagjain kívül a többi önkormányzati képviselõt is elvárjuk – bemutatni a menhely mûködését. Ezért a támogatást kérõ levelünkben meghívtuk õket, persze kölcsönös egyeztetés után a nekik megfelelõ idõben, egy rövid látogatásra, egy „informális” sétára a nagykanizsai állatmenhelyre. Abban reménykedünk, hogy Cseresnyés polgármester úr és a képviselõk elfogadják a meghívást és kilátogatnak majd hozzánk, hogy mûködés közben is megismerkedhessenek a menhely életével. Természetesen nem titkolt célunk, hogy az itt folyó munkát látva, a Fidesz-frakció tagjai támogatásra érdemesnek ítéljék egyesületünket.
 

- Talán ezért is fontos a kommunikáció, a sajtóban idõrõl-idõre való megjelenés, a tájékoztatás. Hiszen támogatás, támogatók csak úgy érkezhetnek, ha a város lakossága, illetve a vállalkozások tudnak a menhelyrõl, ismerik az itt folyó munkát, a telep életét.

- Valóban, jelenünkben az egyik legfontosabb dolog a kommunikáció, a média igazi „hatalmi” tényezõvé, a hozzánk hasonló társadalmi szervezetek nagy lehetõségévé vált. Ezért is szeretnénk idõrõl-idõre tájékoztatni Nagykanizsa lakóit híreinkrõl, eredményeinkrõl, kéréseinkrõl. Ebben találtunk nagyszerû partnerre a Kanizsa Hetilapban, ami a város hivatalos lapja, az emberek többsége bizony rendszeresen olvassa, tájékozódik belõle a város életérõl. A hetilap emberséges munkatársainak a segítségével igyekszünk tehát láthatóvá válni a jövõben is a városlakók számára.
 

- Hol, hova várják a támogatókat, az aktivistákat, az adományokat?

- Az állatmenhely minden nap nyitva van, így nagy szeretettel várunk minden érdeklõdõt a nagykanizsai vasútállomásnál. Azt is, aki valamilyen tápot vagy más élelmet, kutyasampont, gyógyszert, pórázt, illetve egyéb eszközt kíván nekünk adományozni, azt is, aki esetleg a munkájával kíván bennünket segíteni, de azt is, aki csak szeretne körülnézni, esetleg kutyát sétáltatni. Várunk családokat is, hiszen itt remek lehetõség adódik arra, hogy a szülõk a gyermekükkel – a kutyasétáltatás közben – nagyokat beszélgethessenek, sétálhassanak. Persze a legfontosabb az lenne, hogy aki megteheti, és aki kedvet, elhivatottságot is érez hozzá, az jöjjön, és fogadjon örökbe egy, vagy akár több kutyust, macskát is. Bizton állíthatom, hogy a menhelyrõl kikerült kutyáknál vagy macskáknál hálásabb állat nincs a világon, pillanatok alatt õszintén, feltétel nélkül szeretõ tagjává válnak az örökbefogadó családnak. Adományokat az UniCredit Bank 10918001-00000019-31350000 számlaszámra várunk, de persze személyesen is át lehet adni azokat a menhelyen. Mindennapjainkról pedig a http://www.eletter-kanizsa.hu weboldalon tájékozódhatnak, illetve a 30/4001368 (Varga Károlyné) telefonszámon, valamint az eletter@dravanet.hu e-mail címen is nagyon szívesen adunk felvilágosítást és állunk rendelkezésére bármely érdeklõdõnek.

Dr. Papp Attila