A fõvárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal 2013-tól, amelyek az államigazgatási feladatokat veszik át a jegyzõktõl – a Kormány döntött a járások székhelyeirõl és illetékességi területeikrõl. A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak.

A vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb idõbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként mûködõ, hétfõtõl-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetõség.

Minden egyes járásban – a kormány szerdai ülésén elfogadott kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként mûködik majd. A jogszabály tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyeihez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fõvárosi kormányhivatal részeként.

A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendõ ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget mûködtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belsõ szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülõ ügyintézõk és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot mûködteti.

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyû hozzáférést, és a jelenleg létezõ ügyintézési helyszínek lehetõség szerint maradjanak meg. A járási rendszer kialakításának szakmai elõkészítését szakmai hatástanulmányok, kutatások, valamint széleskörû szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések elõzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdõdtek. A Kormány a járások kialakításának elveirõl és az elõkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fõvárosban 7 körzeti hivatal lett volna.

A most elfogadott járási székhelyek listája a jövõben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetõséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történõ átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben, elõször a járási hivatalok felállítását követõ negyedik évben, 2017-ben.

A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülõ feladatokról is. Elsõsorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektõl a 2013-ra megalakuló járási hivatalok. Jövõ évtõl a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként mûködik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.

A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötõdõ, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetõleg maradjanak a települési jegyzõnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelmûen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén véghez vihetõ eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzõktõl átkerülõ államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.

Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselõket. Az õ jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelõ a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülõ köztisztviselõk létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket. A kormánymegbízott az átadás-átvétel elõkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzõknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A most elfogadott és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenõ kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendõ megállapodás mintáját is tartalmazza.

kormany.hu-Kanizsa