Sigmund Romberg születésének 125. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendezett a Sigmund Romberg Emlékbizottság és a Magyar Plakát Ház a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Mûvészeti Iskola falán lévõ emléktáblánál. Sigmund Romberg magyar-amerikai zeneszerzõ Rosenberg Zsigmond néven 1887. július 29-én született Nagykanizsán. Romberg az amerikai operett és musical mûfajának egyik korai úttörõje volt. Népszerûsége, valamint munkássága révén a mûfaj kimagasló alakjaként tartja számon a zenetörténet.

A Sigmund Romberg Emlékbizottság 2010 õszén alakult meg azzal a céllal, hogy a Nagykanizsán született világhírû zeneszerzõ és producer életmûvét Magyarországon megismertessék, közkinccsé tegyék. 2010. szeptember 25-én önkormányzati támogatással emléktáblát állítottak a zeneszerzõnek, és kiállításon mutatták be életútját. 2011-ben döntés született a 2012-ben rendezendõ Sigmund Romberg Emlékévrõl és további dokumentumok, kották beszerzésérõl. A felhívásnak és a több mint tízéves kutatómunkának köszönhetõen egy olyan értékes dokumentumállomány jött étre, amely kiindulópontját képezte egy nemzetközi gyûjtemény létrehozásának Nagykanizsán. A Sigmund Romberg Nemzetközi Gyûjtemény megalapításához elkezdõdött az észak-amerikai, ausztriai, horvátországi, németországi, ausztráliai és izraeli forrásanyagok kutatása során elõkerült dokumentumok gyûjtése.
A Sugár úton lévõ emléktáblánál Halász Gyula, az emlékbizottság elnöke idézte fel a világhírû zeneszerzõ munkásságát, és azt a környezetet, amely kellõ indíttatást, inspirációt adott zenei karrierjének megalapozására. „Azt, hogy köztünk van, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy földrészektõl függetlenül nap, mint nap újabb zenekarok és szólisták adják elõ Romberg szerzeményeit. A kor a dualizmus, Nagykanizsa „arany kora”, amikor a gazdasági és a társadalmi viszonyok is kedvezõen hatottak városunk kulturális életére. Ez a korszak volt az, amikor a legtöbb kanizsai híresség pályája elindult, hála a magas színvonalú oktatásnak és a családi neveltetésnek. Nagykanizsa zenei hagyományait nagyban meghatározták ezek a tényezõk, hiszen a polgári létformához elengedhetetlen volt a zenei mûveltség, a nyelvek ismerete, és a kulturális életben való részvétel. Egyesületekben, zenekarokban, dalárdákban kiváló tehetségekkel találkozunk a századforduló Nagykanizsáján. E soknemzetiségû, színes kultúrájú környezetbõl indult Rosenberg Zsigmond. Ezzel találkozott Belistyén és Eszéken is, ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte. Ez fogadta Bécsben is, ahol zenei tanulmányait felsõfokra emelte. Bécs a századforduló éveiben éppen az operett ezüst korszakát élte, és ez kitörölhetetlen nyomot hagyott Rosenberg Zsigmond életében, aki 1909-ben Southhampton kikötõjébõl 300 dollárnak megfelelõ készpénzzel útnak indult, hogy egy új világban, új néven, új életet kezdjen. Poggyászában az európai kultúrával és mind azzal a tudással felvértezve, ami alkalmassá tette az érvényesülésre.
Ezt követõen már Sigmund Romberg néven hódítja meg Amerikát. És ez nem túlzás, hiszen ötévnyi alkalmazkodás után meredeken ível fel zenei pályája. A Broadway bevétele után Hollywood és a film világa következik. Több mint kétezer dal, 78 színházi produkció mellett egy tucatnyi filmzene is a nevéhez kötõdik. Romberg életútja imponáló, és az amerikai álom egyik megvalósulására is kitûnõ példával szolgál. Ehhez azonban szükség volt a tehetség, a szorgalom, a kitartás, a tudás és a siker egymásra épülõ elemeinek folyamatára. A mûveltség megszerzése után, a tudás gyarapítására. Ez volt az az útravaló, amit Európából és a családjából hozott. Sigmund Romberg az európai és a magyar kultúra követe volt, és haláláig büszke volt magyarságára, akinek a szerzeményeit világhírû elõadómûvészek, zenekarok tartják mûsoron mind a mai napig.
Halász Gyula szólt arról is, hogy a 2010. szeptember 25-én avatott emléktábla – jelenlegi ismereteink szerint- egyedülálló a világban és erre büszkék lehetünk. A büszkeség mellett nemes feladat is vár a nagykanizsaiakra és a világban élõ magyarokra Sigmund Romberg emlékének ápolásában, s ezt leginkább Romberg mûveinek elõadásával tudjuk hagyománnyá emelni.
A koszorúzást követõ sajtótájékoztatón a Magyar Plakát Házban Kõfalvi Csilla titkár többek között elmondta: a Múzeumok Éjszakáján a Kanizsai Kulturális Központ közgyûjteményi intézményegységei által szervezett programsorozat keretében került sor Sigmund Romberg emlékezetének felidézésére. A Nagykanizsa Aranykora címmel megnyílt kiállítás a város dualizmus kori idõszakát idézi fel. A Múzeumok Õszi Fesztiválja 2012 programsorozat keretében pedig koncert és DVD-bemutató zárja a Romberg emlékévet. Kocsis Katalin egyesületi tag a Romberg-kutatásának eddigi eredményét osztotta meg a sajtó képviselõvel. Egyelõre édesapja, Ádám tevékenysége köti le a figyelmét, õ is egy rendkívül érdekes személység volt, és komoly érdemei vannak Nagykanizsa zenei életében.
 

B.E.