A 70 esztendõvel ezelõtti Magyarország saját állampolgárait "másodrendûnek, megbélyegzettnek, kiirtandónak ítélte, és mindent elkövetett, hogy ezt az ítéletet végre is hajtsa" - mondta Frölich Róbert fõrabbi hétfõn Nagykanizsán, a roma holokauszt megemlékezésen.

A második világháború cigány áldozatainak emlékére 1991-ben emelt emlékmûnél tartott rendezvényen a fõrabbi kijelentette: nem lehet megmagyarázni a világtörténelem tömeggyilkosságát, "nem lehet azt mondani, hogy itt az ok, mert az nincs".
Arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az 1920-as évektõl kezdve "tendenciózusan, jogszabályokkal, rendeletekkel, újságcikkekkel fölépítettek egy kegyetlenül logikus rendszert, amelynek a vége törvényszerûen a holokauszt volt".
Hozzátette: "ha figyelmesen olvasunk újságot, hallgatunk rádiót, böngésszük az internetet, akkor kegyetlenül ismerõs mondatokat hallunk, szlogeneket, jelszavakat". Le lehet írni, el lehet mondani ugyanazt, amit leírtak és elmondtak ezelõtt 90 esztendõvel, "csak mi már tudjuk, hogy hova vezet, mi lesz a vége", s ezt most kellene megállítani.
Az ország "igen kemény történelmi tapasztalatokkal rendelkezõ polgárai számára" az lehet a cél, hogy "ne csak egymás mellett, de egymás kezét fogva, egymással békében, az ember iránti tisztelettel, és az ember iránti szeretettel éljünk" - mondta a fõrabbi.
Teleki László, a megemlékezést szervezõ nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat vezetõje utalt rá, hogy 1944. augusztus 3-ra virradó éjjelén egyetlen éjszaka mintegy háromezer cigányt végeztek ki Auschwitz-Birkenauban. A cigány kisebbség már az 1930-as évektõl "üldözöttje volt az akkori politikai rezsimnek, a nemzetiszocialista eszmének", késõbb a romákat elõször munkatáborba, majd koncentrációs táborba hurcolták.
Egy európai uniós demokráciában nem szabadna engedni, hogy "ilyen nagy mértékû, kisebbségellenes, szélsõjobboldali retorika" megjelenjen, ami ma végigsöpör Magyarországon is. "A szélsõjobboldali szervezetek a pártokkal nyíltan zsidózhatnak, cigányozhatnak különösebb következmények nélkül", ezért is van felelõssége minden kormányzatnak és kormányzó pártnak abban, hogy "tud-e és akar-e gátat szabni a gyûlöletbeszédnek" demokratikus eszközökkel vagy a törvények szigorításával - fejtegette a roma politikus.
Dénes Sándor, Nagykanizsa alpolgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy az élet és a humánum nevében el kell utasítunk "minden erõszakot, bûnt és rémtettet, amelyet bármilyen diktatúra nevében is elkövettek a múltban". Hasonló borzalom soha többé nem történhet meg, "nem fordulhat elõ hogy embereket a származásuk, vallásuk vagy politikai hitvallásuk miatt üldözzenek, vagy gyilkoljanak meg", ebben segíthet a múlt feldolgozása, a szembenézés és az emlékezés.
Hozzátette: az elmúlt idõszakban olyan felzárkóztató programok indultak el Magyarországon, amelyek segíthetik a roma népesség integrálódását, és hozzájárulhatnak a többségi társadalom elfogadókészségének növeléséhez. "A munkaalapú társadalomban ugyanis senkit sem származása, kizárólag a teljesítménye, a szorgalma alapján kell, hogy megítéljenek", ez a szemlélet vezethet csak a társadalmi békéhez - fogalmazta meg.
Vajda László, a Zala Megyei Önkormányzat Kisebbségi és Nemzetiségi Bizottságának elnöke szerint azért kell nyíltan és õszintén beszélnünk a holokausztról, hogy a mai nemzedékek is tudják meg, "mire volt képes egy torz, embertelen rendszer". Az emlékezés felelõsségünk, egyben lehetõségünk arra, hogy közösen ítéljük el a múlt bûnös, szégyenletes tetteit.
Elõretekintve "közös kötelességünk békés társadalmi viszonyt kialakítani és fenntartani, ahol a diszkrimináció, a gyûlölet, a kirekesztés nem nyerhet teret", ahol fõ összetartó társadalmi erõként érvényesül a szolidaritás, a békés együttlét, a párbeszéd, az értékteremtõ közös munka. A magyar kormány minden tõle telhetõt megtesz azért, hogy intézkedéseivel "a magyar társdalom békéjét, fejlõdését, haladását és jólétét biztosítsa, hogy a szélsõséges politikai nézetek ne kaphassanak teret, mindenki biztonságban érezhesse magát és családját" - jelentette ki Vajda László.
Göndör István, az MSZP országgyûlési képviselõje azt fejtegette, hogy "a mindennapi politika eredményeként sajnos ma Magyarországon újraéled az antiszemitizmus", s az állam feladata a szélsõségek erõre kapásának megállítása. Ezzel szemben néhány héttel ezelõtt az Országgyûlésben "a gyûlöletbeszéddel kapcsolatos törvényjavaslatot éppen a kormánypártok elbuktatták".
"Az alantas politikai hatalom iránti vágy miatt a napi politikában" már szinte állandó a zsidók, cigányok, kommunisták emlegetése, s azért kell az ellenségkép, mert "a sikertelenségrõl valamivel el kell terelni a figyelmet". Nem elég az együttérzés a megemlékezéskor, a hétköznapokban, "tenni kell a szegénység, a munkahelyek, a szociális problémák, a gyermekek, az oktatás, az otthonteremtés kérdésében", s az elõítéleteket, a szegénységet, az iskolázatlanságot csak együtt, összefogással számolhatjuk fel - jelezte a szocialista politikus.

MTI - Kanizsa