A Város Napja alkalmából rendezett ünnepi felvonulás egyik látványossága volt a tetõtõl talpig páncélba öltözött lovagok menete, azután pedig az új tagok fogadalomtétele és megáldása a Felsõtemplomnál, Fliszár Károly esperes közremûködésével.

Az Erzsébet téren kialakított lovagi harci táborban pedig korhû – a 14. és 15. századot idézõ – fegyverekkel ismerkedtek a város napi programokra kilátogató gyerekek és felnõttek, akik közül többen a bajvívást is gyakorolhatták.

Most, a reneszánsz évében fokozott érdeklõdés középpontjába kerülnek a középkori hagyományokat felelevenítõ közösségek, melyek közül a Fekete Hollók Rendje, illetve a Fekete Sereg Lovagrend Kaposvárról, a Szent László Király Lovagrend Iharosról, a Mathias Rex Történelmi Hagyományõrzõ Egyesület pedig a fõvárosból látogatott el a város napi bemutatóra.

Bodó László, a kanizsai Fõnix Lovagrendjének nagymestere érdeklõdésünkre elmondta, hogy a történelmi hagyományõrzõ egyesület – melynek hölgytagjai is vannak – ez év januárjától viseli mostani nevét és céljuk a lovagi hagyományok és eszmék bemutatása a ma embere számára. Nemcsak a lovagi erényeket és harcmodort, hanem a reneszánsz kori életet is bemutatják tábori életképekben. A fegyvereket és páncélokat fegyverkovácsok készítették korabeli leírások és a középkorból fennmaradt tárgyi emlékek alapján. A bemutatókon félkezes, illetve másfélkezes kardokat, csatabárdot, csatakeresztet, íjat, kelevézt és pallosokat használnak, vagyis – az anyagi lehetõségekhez mérten – minden olyan fegyverzetet, amelyekkel egy 14-15. századi lovag rendelkezett. A meglehetõsen nehéz láncinget saját maguk készítik el lovagrendi tagok, a nagymesteré például négyezer szembõl készült négy havi munkával. A lovagrend általában évente rendez fogadalomtételt, ugyanis az apródjelölteknek közel egy éves komoly fizikai és szellemi próbatételt kell kiállniuk ahhoz, hogy felvegyék õket a tagok sorába. Ahogy a nagymester fogalmazott: a Fõnix minden év tavaszán újjáéled hamvaiból, ezért ilyenkor tartják fogadalomtételüket.

Gelencsér Gábor