A Magyar Telekom (MT) nem számít fel tranzakciós díjat a postán teljesített sárgacsekkes befizetések után a T-Home nyugdíjas, vezetékes elõfizetõinek; errõl állapodott meg a társaság Bodonovich Jenõ média- és hírközlési biztossal.

Villám István, az MT osztályvezetõje kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 1-jétõl nyújtandó kedvezményt kizárólag azon ügyfelek igényelhetik, akik személyesen vagy meghatalmazottak útján a Telekom üzleteiben - nyugdíjas igazolványuk bemutatásával - igazolják, hogy nyugdíjasok, betöltötték 62. életévüket, továbbá a T-Home vezetékes telefonszolgáltatást önállóan, a díj bevezetésekor már meglévõ elõfizetõi szerzõdés alapján veszik igénybe. A kedvezmény a bevezetési idõpontig kiszámlázott díjakra nem vonatkozik.

 A biztoshoz számos jelzés érkezett a szolgáltató által a sárgacsekkes számlabefizetések után felszámolt plusz díj miatt, ezért kezdeményezett egyeztetést a Magyar Telekommal. A kedvezmény Villám István szerint több mint százezer elõfizetõjüket érinti, a kedvezményezett kör kiterjesztését egyelõre nem tervezik.

Az MT osztályvezetõje emlékeztetett arra, hogy 2008 óta több szolgáltató számít fel díjat a sárgacsekkek után.
A média- és hírközlési biztos ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezeket a díjakat közérdekû keresettel megtámadták a fogyasztóvédõk, a perek azonban évekig elhúzódhatnak. Volt azonban olyan szolgáltató is, amely visszalépett a díj bevezetésétõl - mutatott rá Bodonovich Jenõ.

A csekkes befizetéssel kapcsolatos mentességrõl a biztos elmondta, hogy az elektronikus hírközlési területen csak az egyetemes szolgáltatások mentesülnek a tranzakciós díj befizetése alól, ez azonban nagyon szûk kör. A hírközlési törvény alapján ilyen szolgáltatás például az, hogy minden településen legalább egy nyilvános telefonállomásnak kell lennie, valamint az országos belföldi tudakozó nyújtása, illetve az elõfizetõi névjegyzék elérhetõvé tétele.

Bodonovich Jenõ emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság 2012. május 31-vel megsemmisítette a média- és hírközlési biztosra vonatkozó jogszabályokat, az Országgyûlés pedig pontosította a szabályokat, a biztos hatáskörét precízebben fogalmazta meg, és elõírta, hogy a biztos a szakmai szervezetekkel egyeztetve adhat ki ajánlásokat, javaslatokat a szolgáltatók részére.

A tranzakciós adóról

Korábban megszavazta a parlament a tranzakciós illetékrõl szóló törvényjavaslatot, eszerint jövõ év január elsejétõl csaknem minden banki tranzakció után 0,1 százalék megy az államkasszába. A törvényjavaslatot benyújtása óta többször újraírták, Matolcsy György még az utolsó pillanatban is hozzányúlt a szöveghez.

A csekkadóként elhíresült új közteherrõl szóló törvény végsõ változata szerint azt a magyar székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkezõ hitelintézeteknek, a postának, a kincstárnak és bizonyos mûveletei után a Magyar Nemzeti Banknak kell fizetnie a pénzügyi mûveletek után.

A nemzetgazdasági miniszternek a zárószavazás elõtt benyújtott módosítója a hitelnyújtást, mint tranzakciót kivette az adóköteles körbõl. Balog Ádám adóügyekért felelõs helyettes államtitkár hétfõn a miniszter döntését azzal magyarázta a mintegy 14 milliárdot jelentõ tételt törlését, hogy az fékezné a hitelezést, ami pedig szemben állna a kormány gazdaságélénkítõ terveivel.

Az elfogadott törvényjavaslat szerint az illeték kiterjed majd a készpénzfelvételre és befizetésre, a banki átutalásokra, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra is. Illetéket kell fizetni a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után is, és illetéket fizethet a jegybank is a legfeljebb kéthetes jegybanki értékpapír kibocsátása, valamint az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló mûveletek után.

A pénzátutalások, beszedések, készpénzkifizetések után az adót a szolgáltató bank fizeti be, postai csekkes befizetésnél a Posta Elszámoló Központot terheli az adó. Fizetni kell akkor is, ha az ügyfél nem a számláján lévõ pénzbõl, hanem a hitelkeretének terhére fizet be, vagy utal át egy összeget.

Akiknek nem kell fizetni

Nem kell fizetni, ha valaki ugyanannál a banknál az egyik számlájáról a másikra utal pénzt, és nem kell fizetnie az anyavállalatnak sem, ha a leányvállalataival a likviditás biztosítása érdekében hajt végre pénzügyi mûveletet és a csoport tagjainak a számláit ugyanaz a bank vezeti. Nem adókötelesek a jóvá nem hagyott, vagy hibásan teljesített mûveletek sem, vagyis nem kell 0,1 százalékot fizetni, ha valakitõl tévedésbõl vonnak le egy összeget.

A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi mûvelet összege, készpénzátutalás esetén például a megbízásban szereplõ pénzösszeg. Nem ússza meg az adót az sem, aki külföldi pénznemmel fizet, ez esetben az összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és ebbõl fizetni az adót. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az összeg 0,1 százaléka, de fizetési mûveletenként legfeljebb 6000 forint (vagyis a hatmillió forint feletti utalásoknál kell fixen hatezret fizetni). A törvényjavaslat elsõ verziójában egyébként még nem ez a felsõ plafon szerepelt, 30 000-es napi limit volt a tervekben.

Mindig az ügyfél fizeti

A pénzforgalmi szolgáltatóknak havonta – a teljesítési napot követõ hónap 20. napjáig – kell megállapítaniuk és befizetniük az illetéknek hívott adót. Azt tehát technikailag a pénzintézetek fizetik, a gyakorlatban azonban aligha elkerülhetetõ, hogy a sarc ne az ügyfeleken csattanjon. Az átlagmagyarnak ez elvileg évi 14 000 forintnyi tételt jelentene, de a banki tranzakciók jelentõs része nem lakossági ügyfelektõl indul.

A bankok elvileg csak az inflációval emelhetik a rendszeres díjaikat, minden más emelés egyoldalú szerzõdésmódosításnak minõsül, ennek pedig már szigorúbbak a szabályai. Például hatvan nappal korábban értesíteniük kell az ügyfelet, alá kell tudniuk támasztani a forrásköltségek emelkedésével, vagy jogi szabályozói környezet megváltozásával, vagy az ügyfélkockázat növekedésével. Komolyabb gondot persze az áthárítás a bankoknak valószínûleg nem okoz majd, a megemelkedett forrásköltségekre hivatkozva már a bankadó jelentõs része is átszivárgott az ügyfelekhez.

Sokat változott

A pénzügyi mûveleteket sújtó új közteher nevével ellentétben valójában adó, illetéknek ugyanis azt szokták nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár, a tranzakciós illeték esetében azonban nincs ilyen. A kormány ennek ellenére így mutatta be tavasszal a második Széll-tervben, ekkor 130-228 milliárd forint közé saccolták a tõle várt bevételt. A június közepén benyújtott 2013-as költségvetési törvényjavaslatban már az eredetileg javasolt összegnél nagyobb, 283 milliárd forintos összeg szerepelt, majd az NGM arról is beszélt, hogy 2014-tõl több mint 320 milliárdot várnak ebbõl az adóból, de éves mértéke akár 400 milliárd fölé is mehet.

A 6000 forintos plafonnal az adó eredetileg tervezett formájából csak 140 milliárd lehetne a jövõ évi bevétel, eközben azonban kiterjesztették a Magyar Nemzeti Bank egyes mûveleteire és a Magyar Államkincstárra is, a két szervezettõl együttesen mintegy 240 milliárdot vár a tárca jövõre.

Richpoi Hírek - Kanizsa