Magyarország ismét Közép-Európa éléskamrája lehet - mondta a Helikon Rádiónak Vigh László zalai országgyûlési képviselõ. Felsõrajk polgármestere szerint ehhez hozzájárulhat az a könnyítés, amelynek értelmében, minimális adminisztrációval, bárhol lehet helyi termelõi piacot nyitni. Jelenleg országosan 50 ilyen mûködik, de ennek a duplájára-triplájára is lenne igény. A felsõrajki kísérlet is beváltotta a hozzá fûzött reményeket.

Minden hónap utolsó szombatján tartanak vásárt Felsõrajkon. Tehetik ezt azért, mert a kormány engedélyezte, hogy helyi kisebb-nagyobb gazdaságok a többletet (terményeket, húsokat, stb.) helyben értékesíthetik. Az eddig megtartott négy-öt vásár beváltotta a hozzá fûzött reményeket. Igaz, nem sok, csupán 10-15 kiállító van, de mégis van létjogosultsága egy ilyen kezdeményezésnek a városoktól 20-25 km-re fekvõ településen. Abban bíznak, hogy ez a kezdeményezés többlettermelést fog indukálni, hogy újra foglalkozzanak növénytermesztéssel, állattartással.

•  A szaktárca adatai szerint jelenleg ötven ilyen termelõi piac mûködik az országban, de ennek akár a duplája, triplája is életképes lenne. Mi volt a döntéshozó szándéka azzal, hogy viszonylag minimális adminisztráció mellett ezeket megnyithassák?
• A szándék nyilvánvaló, azt szeretnénk, ha a faluhelyen ne csak a fûnyírók hangját lehessen hallani, hanem újra beinduljon a háztáji termelés. Ha a két világháború közötti idõszakot nézzük, vagy még távolabb megyünk, elmondhatjuk, hogy a falura mindig is jellemzõ volt, hogy volt piaca. Vagy úgy, hogy kirakták a ház elé a tejeskannát, vagy úgy, hogy a szomszédok tudták, kitõl mit lehet vásárolni. Ez a tevékenység nemcsak megyénkben, hanem az ország más pontjain is abbamaradt. Jött ugyanis egy erõszakos téeszesítés, amely kiölte a magángazdálkodást. Most ezt szeretnénk visszahozni, hiszen nagyon jó minõségû földekkel rendelkezünk, így minden lehetõségünk megvan arra, hogy Közép-Európa egyik éléskamrájává váljunk. Ennek egyik elsõ lépése a kispiacok létrehozása.