Nem használták fel az elvárható hatékonysággal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 2007-2011 között, a vidéki életminõség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikálására, valamint a helyi közösségek megerõsítésére rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást - jelentette ki Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevõszék (ÁSZ) alelnöke Budapesten sajtótájékoztatón.

Az elvégzett vizsgálat eredményeit ismertetve kiemelte: a forráslekötés, azaz a kötelezettség-vállalás mértéke 60 százalék körüli volt 2011 végén, míg a kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot. Így a vidéki térségekben nem nõtt az egy fõre jutó GDP, a munkanélküliség nem csökkent, illetve sem az aktivitási, sem a foglalkoztatási rátában nem történt pozitív elmozdulás, a befejezett projektek alacsony száma miatt.
Ezért az ÁSZ felhívta a vidékfejlesztési miniszter figyelmét az ÚMVP eredményességét és hatékonyságát mérõ mutatók felülvizsgálatára, valamint a támogatási rendszer mûködési mechanizmusának felgyorsítására - tette hozzá az ÁSZ alelnöke.
A részletekrõl szólva Horthy Eszter ellenõrzésvezetõ egyebek mellett elmondta: az ÚMVP-t 2011. év végéig több alkalommal módosították, a vidékfejlesztés céljainak tartalmát ugyanakkor nem változtatták.
A támogatás arányát a saját erõ biztosításának megkönnyítése érdekében 2008-ban 40-45 százalékról 60 százalékra emelték, a hátrányos helyzetû térségekben ennél is nagyobb mértékben, 50-rõl 65 százalékra növelték.
A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erõt kell biztosítani, amely kedvezõbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemzõ kevésbé tõkeerõs vállalkozások számára. Ez kedvezõen befolyásolta a projektek saját erejének átlagos megtérülési idejét, amely az ÁSZ-nak küldött tanúsítványok adatai alapján 8 év.
Az ÚMVP pénzügyi kereteit 2009-ben úgy változtatták, hogy a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére kihelyezett forrás 56,4 százalékát csoportosították át a LEADER Helyi Akciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiáikban.
A módosítás azonban ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési programjának a vidéki településeken mûködõ mikrovállalkozások megerõsítésére és a helyben történõ foglalkoztatás javítására irányuló célkitûzésével.
A vidéki települések vonzerejének javítását és a szolgáltatások színvonalának emelését szolgáló források növelése ugyanakkor nem járul hozzá a vidéki térségekben élõ emberek - alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintbõl fakadó - helyzetének alapvetõ javításához az ÁSZ szerint.
A vizsgálat megállapította: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat - azaz jelzõszámokat - és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertõl elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Ez pedig veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitûzött céljainak elérését.
Az eredmények ismeretében az ÁSZ javaslatot tett a vidékfejlesztési miniszternek egyebek mellett az ÚMVP megvalósításának eredményességét és hatékonyságát mérõ mutatók átfogó felülvizsgálatára. Emellett ajánlotta a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források eredményes és hatékony felhasználását. Az eredményes forrásfelhasználás érdekében pedig szükségesnek tartotta, hogy a megfogalmazott megállapításokat vegyék figyelembe a 2014-2020 közötti programozási idõszak tervezésénél.
A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének azt javasolta az ÁSZ, gondoskodjon arról, hogy az ÚMVP III. és IV. tengelyébe tartozó intézkedések megvalósítása során a benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek elbírálása, a támogatási határozatok kibocsátása és a támogatások kifizetése a törvényben elõírt határidõre megtörténjen.

MTI - Kanizsa