A száraz élõhelyek védelme után jövõre az üde–vizes élõhelyek veszélyeztetettségére irányítja a figyelmet az „Év vadvirága”. Nyári tõzike, Kornistárnics, vagy Szibériai nõszirom Most segíthet eldönteni, melyik faj legyen 2013-ban az év vadvirága.
Az elõzetes javaslatokból a mozgalom kuratóriumának döntése alapján három nedves termõhelyeken elõforduló dekoratív védett vadvirágunk, a nyári tõzike, a szibériai nõszirom, valamint a kornistárnics került fel a mozgalom honlapjára, ahol november végéig bárki szavazhat kedvencére. A jelöltek:

Nyári tõzike (Leucojum aestivum). Nevével ellentétben hazánkban nem nyáron, hanem április közepétõl június elejéig nyíló, fél méteresre is megnövõ amarilliszféle. A szár és a levelek hamvas kékeszöldek. Húsos, tompa csúcsú tõálló levelei szálasak, kb. 1 cm szélesek. Az ugyancsak tõálló szár csúcsán hosszú kocsányokon 3–7 bókoló, harang alakú, 1–1,5 cm-es virág fejlõdik. A lepel fehér, a cimpák csúcsa zöldes foltot visel.
Üde, mocsaras, láposodó, gyakran idõszakosan vízzel borított termõhelyeken él. Legnagyobb állományai az Alföldön, folyóink árterein tenyésznek. Élõhelyeinek kiszáradása, megszûnése miatt néhol visszaszorulóban van. Kirándulóhelyeken védelme ellenére gyakran szedik csokorba. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft. Az ugyancsak védett tavaszi tõzike (L. vernum) kora tavasszal nyíló faj. Jóval alacsonyabb és tõkocsányán csak 1–2 virág nõ.
 

Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Nyár végén–õsszel virágzó dekoratív évelõ. 20–60 cm magas, gyakran vöröses szára egyszerû vagy elágazó. Levelei átellenesen állók; a felsõk szálasak, az alsók szélesebbek, rövidebbek, tompábbak. Felálló, harang alakú, 2,5–5 cm hosszú sötétkék virágai 5 cimpájúak. A felsõbb levelek hónaljában magánosan vagy többesével fejlõdnek. A párta belül világosan pettyezett.
Hegyi rétektõl az alföldi kiszáradó láprétekig – a Tiszántúl középsõ–déli felének kivételével – hazánk számos vidékén él, de visszaszorulóban lévõ veszélyeztetett faj. Csokrai virágpiacokon olykor még ma is feltûnnek. Jellegzetes megjelenése rokonaitól is jól elkülöníti. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.

Szibériai nõszirom (Iris sibirica). Fél–egy méter magasra növõ kecses nõsziromfajunk. A hazai vadon termõ íriszfajok közül a legkeskenyebb levelû, szálas levelei mindössze 2–8 mm szélesek. Virágzáskor (május–június) már messzirõl felhívja magára a figyelmet. A szárak csúcsán 1–4 virág fejlõdik. A lepel színe a legtöbbször ibolyáskék, de találhatunk világosabb és sötétebb tónusú, sõt fehér virágú töveket is. A külsõ lepellevelek töve rozsdás, a kiszélesedõ lepelcimpákon viszont fehéres mintázat látható. Lápos, mocsaras termõhelyeken él, hegyi kaszálóktól az alföldi kiszáradó láprétekig ma még hazánk számos vidékén megtalálható, de a szárazodás és élõhelyeinek megszûnése miatt sokfelé visszaszorulóban van.
Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. A hasonló megjelenésû és hasonló termõhelyeken élõ szintén védett fátyolos nõszirom (I. spuria) levelei szélesebbek, külsõ lepelcimpái keskenyebbek.

greenfo - Kanizsa