Balatonszemesen az egykori pálos kolostor emlékére pálos rendi kegyhelyet, egyfajta szabadtéri templomot avatnak ma civil kezdeményezésre, remélve, hogy az hamarosan zarándokhellyé válik - mondta el Sebestyén Erzsébet, az Ordoszi Napsugár Alapítvány elnöke az MTI-nek.

A 2,3 méteres, lábazatánál pálos címerrel ellátott keresztbõl, továbbá földbe betonozott fa padsorokból erdei szabadtéri templomot formázó kegyhelyet P. Bátor Péter Botond pálos rendi tartományfõnök fogja felavatni. A rendezvényre meghívták a térség egyházi és önkormányzati vezetõit, valamint történészeket is.
A kegyhely létestését megelõzõ történelmi kutatások szerint az egykori pálos kolostor Teleki község 970 körül épített, 1974-ben felújított Árpád-kori templomához tartozott. IV. Béla idején adományozták a szerzeteseknek a területet, ahol a pálos remeték nemcsak éltek és imádkoztak, hanem földet mûveltek, kisebb halgazdaságot is mûködtettek és kereskedtek. A dokumentumok tanúsága szerint az egykori pálos rendi kolostort és a hozzá tartozó templomot 1323 táján alapították, és a XVIII. század második felében még mûködött Mindenszentek egyháza néven.
A török pusztítást megszenvedõ, de azt túlélõ kolostor mûködésének II. József királynak a pálos rend eltörlésérõl szóló rendelete vetett véget. A területét ezt követõen csatolták Balatonszemeshez. Guzsik Tamás, aki 1970-1990 között végzett kutatásokat, azért talált már csak falmaradványokat az egykori kolostorból, mert annak tégláit elhordta a Hunyadi család, javarészt a szóládi római katolikus plébánia céljaira, továbbá a balatonszemesi uradalmi építkezéshez.
A teleki civilek 2008-ben hozták létre a helyi hagyományokat, történelmi múltat ápoló Ordoszi Napsugár Alapítványt, amely két éve kezdte meg a pálos rendi kegyhely kialakításához szükséges engedélyek beszerzését. Az építkezést a Somogy Megyei Közgyûlés vezetése is támogatta.
A pálosok rendje az egyetlen magyarországi alapítású férfi szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb hozott létre, amikor 1250-ben egyesítette az addig szétszórtan élõ remetéket, védõszentjüknek a III. században élt Remete Szent Pált választva. A magyar pálosok eszméje sokáig rejtve élt tovább Lengyelországban, majd a rend 1989-tõl tudta folytatni a közösségi életét Magyarországon.

MTI - Kanizsa