Az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójában 2005-ben szervezték meg elsõ alkalommal a Védõoltási Hetet. Akkor kilenc ország csatlakozott a kezdeményezéshez, 2007-ben pedig huszonöt.

A WHO 2008-ban az április 21-27. közötti idõpontot jelölte ki Védõoltási Hétnek. A programban 33 ország vesz részt. Az Európai Védõoltási Hét ünnepélyes megnyitóját 22-én tartották Szlovéniában. Egyidõben zajlik az amerikai kontinens hasonló eseményével, amelyet immár hatodik alkalommal rendeztek meg. Az amerikai Védõoltási Hét keretein belül mintegy százkilencvenöt millió személyt részesítettek védõoltásban.

A héttel a védõoltásokra kívánja ráirányítani a figyelmet az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete. Véleményük szerint mindenki nyertes, amikor mindenki védõoltásban részesül.

Az Európai Védõoltási Hét üzenetérõl és a tapasztalatokról Dr. Buzás Judit kistérségi tisztifõorvos többek között elmondta: minden gyermeknek – különös tekintettel a sérülékeny csoportokra – szüksége és joga van a védõoltással megelõzhetõ betegségek elleni védelemre.

Az európai régióban folyamatosan elõfordulnak olyan járványok, amelyek szükségtelen kockázatnak teszik ki az oltatlan gyermekeket, nagy gazdasági terhet rónak az egészségügyi rendszerre és egy jól teljesített védõoltási programmal megelõzhetõek lettek volna.

Jelenleg Ausztriában kanyaró járvány zajlik. Franciaországban és Svájcban is magasabb az esetszám, mint a korábbi években. Az Egyesült Királyságban 2007-ben, Ukrajnában, Romániában a 2005-2006-os években fordultak elõ járványok. A határok megnyílásával a szabad mozgás jogával élve sokan utaznak külföldre, és sok külföldi érkezik hazánkba, ami lehetõséget ad a kórokozók behozására is. Hogyha a populációban fogékony (oltatlan) személyek vannak, õket a kórokozó elõbb-utóbb megtalálja és megbetegedést, járványt okozhat.

A betegség megelõzésének igen költséghatékony módja a védõoltás, amelynek költségei töredékét teszik ki a gyógyítás költségeinek. A védõoltások hatására a fekete himlõ eltûnt a Földrõl és a járványos gyermekbénulás is közel áll a felszámoláshoz. A többi betegség elõfordulását is jelentõsen befolyásolja a lakosság oltottsága.

Sok országban a korábbi hatékony védõoltási tevékenység eredményeként az oltással megelõzhetõ fertõzõ betegségek elõfordulása alacsony, ezért néhány csoport kétségbe vonja a védõoltások szükségességét. Többen egyenesen azt sugallják, hogy az oltások nem biztonságosak, és ez a szülõk védõoltásokba vetett bizalmát megingatja. Minden, valóban tudományos bizonyíték azt támasztja alá, hogy a védõoltás minden gyermek számára létfontosságú, mindegyiküknek egyenlõ esélyt ad az egészséges élethez.

Magyarországon az életkorhoz kötötten a kötelezõ oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve példaértékû, az átoltottság az oltandó korosztályokban meghaladja a 98 százalékot. Ennek köszönhetõen a védõoltással megelõzhetõ fertõzõ betegségek járványügyi helyzete is kiváló.

Az elsõ védõoltás alkalmazásától – 1796. Jenner, fekete himlõ elleni oltás – napjainkig az oltóanyag-gyártás óriásit fejlõdött, különösen az utóbbi húsz évben. Újabb, korszerûbb oltóanyagok jelentek meg. Hazánk védõoltási programja a WHO ajánlásait figyelembe véve többször is módosult.

A jelenlegi életkorhoz kötötten kötelezõ oltási rend 2006. január 1-tõl érvényes. Korszerû oltóanyagokkal, tíz betegség – TBC, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, haemophilus influenza B okozta gennyes agyhártyagyulladás, rózsahimlõ, kanyaró, mumpsz, B vírus okozta fertõzõ májgyulladás – ellen nyújt védelmet térítésmentesen. A fentieken kívül számos, önkéntesen, térítés mellett igénybe vehetõ védõoltás lehetséges, melyeknek alkalmazása egyéni elbírálást igényel.

Magyarországon 1920-ban regisztráltak utoljára himlõs beteget. Az utolsó himlõs beteg pedig egy szomáliai bennszülött volt 1977-ben.

A védõoltások jelentõségét hosszú évek nemzetközi és magyarországi tapasztalatai támasztják alá. A fertõzõ betegségek megelõzésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a védõoltások használata. Az állampolgári gondoskodás egyik gesztusának kell tekinteni, hogy ezek ingyenesek – összegezte befejezésül Dr. Buzás Judit kistérségi tisztifõorvos.

B.E.