Augusztus 16-tól 20-áig Székelyudvarhely vendége volt a III. Szent István Napok remekbesikerült rendezvényeinek a nagyrécsei Ritmus Könnyûzenei Kamarakórus. Az év kiemelkedõ rendezvénysorozatán való szereplésre a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivataltól, valamint Mózes Istvántól és Marikától, a székelyudvarhelyi Romantika Panzió-és Étterem tulajdonosaitól érkezett a megtisztelõ meghívás.

A nagyrécsei énekes-csapaton kívül Mészáros János Elek, a P.Mobil együttes, a Budapesti Utcaszínház és Vidovenyecz Edina, fiatal békéscsabai musical-színésznõ kapott – magyarországiként – meghívást a hihetetlen sokszínûséget produkáló ünnepi rendezvényekre.

 Minden magyarországi szereplõ (beleértve az 5 éves nagyrécsei Ritmus Kórust is) óriási közönségsikerrel szerepelt a rendezvénysorozat színpadain, s természetesen nem maradtak el mögöttük a sziporkázóan tehetséges székelyudvarhelyi- és környéki szereplõk sem.
Tiszteletük jeléül, a szervezõk és a rendezõk, szombaton is és vasárnap is a magyarországi szereplõkkel zárták az aznapi kulturális és szórakoztató programokat. Két (nagyon jól felszerelt) színpad állt a szereplõk rendelkezésére, ezeken követték egymást a kiváló, színes programok.
A székelyudvarhelyi III. Szent István Napok rendezvényein kórus, vagy énekegyüttes egyáltalán nem szerepelt a nagyrécsei tehetséges Ritmus Kóruson kívül. Az õ elõadásaik így igazi kuriózumnak számítottak. Szombat esti elsõ elõadásuk elején még érezhetõ volt a közönség tétova bizalmatlansága, hiszen kevesen várták produkciójukat. Aztán késõbb csak gyûlt, csak egyre gyûlt a közönség, s már nemcsak a színpad elõtti tér ülõalkalmatosságait, de a színpadnak helyet adó fõút két széles járdáját is megtöltötte a közönség, s a Ritmus Kórus elsõ, bemutatkozó koncertjének végén nagylétszámú és lelkes közönség tapsolta, „ünnepelte”a kórus teljesítményét! Vasárnapra elterjedt a hír, hogy Magyarországról, Zala-megyébõl, egy kis községbõl, Nagyrécsérõl, egy egészen különleges énekes csapat érkezett, akiknek az az érdekessége, hogy egyelõre még szokatlan módon, kimondottan könnyûzenei kórusmuzsikával lepik meg közönségeiket. Így vasárnap már igencsak sokan várták kíváncsian a Ritmus Kórus fellépését. Ezen az elõadáson is folyamatosan forrósodott a hangulat. A közönségben minden korosztály megtalálható volt – a gyerekektõl a fiatal felnõtteken át az idõsekig. Az ismerõs dalokat mindenki együtt énekelte a kórussal, a közönség számára ismeretlen dalok alatt pedig olyan odaadással figyelte a közönség a kórus harmonikus megszólalását, a szépen feldolgozott dalokat, hogy valóban, szinte még a légy zümmögését is hallani lehetett ... A „Magyarország” dal alatt jónéhányan könnyeztek a közönségbõl, s bizony így volt ez a legszebb dalok elõadásakor ....
A kiválóan összeállított mûsort, a hol vidám, hol megható perceket, a fülbemászó harmóniákat, a jól kidolgozott szólam-összhatásokat, a karnagy Ernszt Kati és Nemere László szép szólóénekléseit, Horváth István kórustag-versmondómûvész verses önálló blokkját, vastapsok kísérték. Az elõadások után pedig körülvették az emberek a kórust, a kórustagokat és a lelkes gratulációk percei következtek...A Székelyudvarhely-és környéki fellépõk is sorban gratuláltak a Ritmus Kórusnak, köztük több régi ismerõs, pl. Sorbán Enikõ kiváló székely népdalénekes, de gratuláltak a csapatnak a Budapesti Utcaszínház kiváló színészei és Mészáros János Elek is. A P.Mobil együttes pedig egyenesen a nagyrécsei énekescsapatnak köszönheti azt, hogy sikerült fellépniük Udvarhelyen, mert a fellépésük elõtti órákban a zenészek egyikét megcsípte egy darázs, az illetõ allergiás volt a csípésekre, de nem volt nála allergiagyógyszer, ám szerencsére a Ritmus Kórus tagok valamelyikénél lévõ ellenszerbõl kapott, s így hamarosan rendbejött és este hiánytalan létszámmal állhatott színpadra (és arathatott nagy sikert) a P.Mobil...
A Nagyrécsei Ritmus Kórus büszke megelégedettséggel térhetett haza erdélyi útjáról, szerepléseirõl. A két színpadi szereplésen túl, szívesen emlékszik majd a kórus az egyéb megszólalásaira is. Zeteváralja szép templomában gyönyörû „Magyar Hiszekegy”-et (egy Trianon után született, mára csaknem elfeledett mûdalt) énekeltek a magyarországi utazók elsõszámú „kedvencének”, a mindenkivel szót értõ, igazi székely humorral megáldott, nagyszerû emberként tisztelt katolikus plébánosnak, Mátyás Gábor Atyának. S ugyanezt a kíséret nélküli régi-régi hazafias dalt elénekelték még néhányszor, pl. a festõi Gyimesbükkön, az Ezeréves Határnál is Deáky Andrásnak, akinek elkötelezett, szorgalmas és roppant kreatív szervezõi-és végrehajtói tevékenysége kellett ahhoz, hogy az Ezeréves Határ meglátogatása, ma, felejthetetlen élményt jelentsen az odalátogató magyarok számára...
A Ritmus Kórussal együtt utazó vendégek is elégedettek voltak, mert kiváló volt az idõ, tartalmas és szép kirándulásaik mind jól sikerültek, a szállásukat és ellátásukat a legfigyelmesebben biztosította a Romantika Panzió-és Étterem és õk is büszkén tapsolhattak a nagyrécsei tehetséges énekescsapat sziporkázó teljesítményeinek.
Ernszt Kati karnagy, még mindig kapja a gratuláló E-mail-eket Székelyföldrõl. A Romantika Panzió tulajdonoshölgyét meg-megállítják az utcán a székelyudvarhelyiek és dícsérik a különleges magyarországi, nagyrécsei kórust... A rendezvénysorozat fõszervezõje és fõrendezõje, Sarkadi Zoltán színmûvész is köszönetét és elismerését fejezte ki a kórusnak és vezetõjének... Deáky András is további sok sikert kívánt az énekescsapatnak és köszönõ, gratuláló sorok érkeztek Székelyudvarhely polgármesterétõl, Bunta Leventétõl is... Úgy tûnik, a Nagyrécse nevet jól megjegyezték a kórus jóvoltából a Székelyudvarhelyiek...
A Ritmus Kórus szeptember közepéig kis pihenõt tart, aztán a kórustagok folytatják tevékenységüket, hiszen a jövõre vonatkozó terveiket kiválóan megalapozza az, hogy az itthoni elismerések után, elsõ külföldi (mégis színtiszta magyar közegben lezajlott) szereplésüket is jelentõs siker koronázta.
M.J.