Évente négyszázmillió forintot fordítanak az egészségügyi dolgozók kötelezõ továbbképzésének állami finanszírozására, a gyakorlati oktatás fejlesztése érdekében pedig szaktanácsadói hálózatot hoznak létre - mondta a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének zalakarosi konferenciáján pénteken a GYEMSZI-ETI fõigazgató-helyettese.

Rauh Edit, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézetének (ETI) fõigazgató-helyettese az ágazatban jelentkezõ humánerõforrás-krízis kezelésével kapcsolatosan megtett és tervezett lépések kapcsán beszélt az ápolási szakmában jelentkezõ változásokról. Úgy fogalmazott, hogy a szükséges szakképzettségek és az anyagi forrás hiánya okozza leginkább a gondokat.
Elmondta, hogy a képzési szükségleteket 2011-ben a fõvárosi és megyei intézményekben, idén júniusban pedig a települési önkormányzatok intézményeiben is felmérték. Az ötévente kötelezõ továbbképzések állami finanszírozására most már évente 400 millió forint áll rendelkezésre.
Az intézmények igényei alapján kilenc helyen indultak már támogatott képzések. Elsõ körben 469 dolgozó 21-féle szakképesítés valamelyikét sajátíthatta el, az Országos Mentõszolgálat együttmûködésével pedig 360 mentõápoló képzése és 2700 mentõápoló továbbképzési programja indult el.
Rauh Edit kitért arra is, hogy 58 egészségügyi szakképesítés szerepel két szakmacsoportban az új országos képzési jegyzékben. A képzések körében a legfontosabb változások között említette, hogy kizárólag iskolarendszerben lehet majd folytatni az általános, valamint a csecsemõ- és gyermekápoló képzéseket, illetve a gyakorlati oktatás fejlesztése érdekében folyik a szaktanácsadói hálózat megszervezése.
Beszélt arról, hogy a krízishelyzet jövedelmi viszonyokat érintõ kezelése is megkezdõdött azzal, hogy tavaly 71 ezer dolgozó összesen 5,6 milliárd forint egyszeri pótlékot kapott. Ennek folytatása volt az új bértábla bevezetése, ennek korrekciója is várható azok számára, akik esetleg rosszabbul jártak. Mindez kevésnek tûnik ugyan, de hosszú évek óta nem volt béremelés az egészségügyben - hangsúlyozta a fõigazgató-helyettes.
Kiemelte: meg kell erõsíteni "lélekben, anyagilag, munkakörülmények vonatkozásában" azokat, akik vállalják a betegágy melletti munkát, az elvándorlások ellenére is kitartanak. S ha az ápolási igazgatók nem látják világosan, hogy mi a célja az egészségügy átalakításának, nem tudnak azonosulni a változtatásokkal, akkor ez a reform "nem fejezõdik be, bebukik", és még jobban felerõsödnek azok a negatív folyamatok, amelyeket próbálnak megállítani.

MTI - Kanizsa