"Erõs nemzetek csak azok lehetnek, amelyek képesek saját magukra büszkeséggel tekinteni", amelyek tudják, hogy az Európai Unió - ha valóban értékközösségként gondolunk rá -, ereje a minõségben van - jelentette ki a magyar Országgyûlés elnöke pénteken Lentiben, az I. Kerka-Mura Ifjúsági Találkozón.

 Kövér László a több mint ezer magyar és szlovén diák részvételével zajló rendezvény megnyitóján kifejtette: egy Szlovénia és Magyarország méretû ország és nép is lehet erõs nemzete a közös Európának, s mindehhez az kell, hogy tisztában legyen saját értékeivel, minõségével, és fejlessze azt.
Úgy fogalmazott: egyre többen vannak olyanok, akik tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió egy érdekérvényesítõ terep is egyúttal, amelynek keretében "igenis nemzeti értékeinket szeretnénk érvényesíteni".
Az érdekeiket azok tudják leginkább érvényesíteni, akik a legtöbb szövetségest tudják maguk mellett. "Nekünk azok a legjobb szövetségeseink, akik hozzánk a legközelebb vannak, akikkel az elmúlt ezer esztendõben is együtt, egymás mellett éltünk, ezért hiszek abban, hogy a közép-európai népek összefogásának a jövõ Európájában is meglesz a szerepe" - fogalmazott.
A házelnök úgy folytatta, sokan beszélnek a nemzetek Európájáról, az európai értékközösségrõl, mégis sokan talán "a homogenizációra gondolnak, a nemzeti önazonosság megszûntének szükségességére, az értékek nivellálására, az értékek közötti különbségek és hierarchiák eltûnésére gondolnak". Sokat beszélnek a másság tiszteletérõl, elfogadásának szükségességérõl, és ezt úgy képzelik el, hogy "a másság tiszteletét az azonosság megszüntetése árán lehet elérni" - tette hozzá.
Gátló tényezõ a közös piac mûködésében a különbözõ nyelvek, kultúrák létezése, "s amit õk nacionalizmusnak neveznek: a nemzeti vagy bármely közösségi önazonosság létezése, amely a piac, és köztünk, mint fogyasztó között áll" - fogalmazott Kövér László. Ez a találkozó azonban éppen az ellenkezõjérõl szól: úgy keressük egymásban a közös vonásokat, hogy közben saját magunkat, a saját önazonosságunkat szeretnénk megmutatni másoknak - mondta.
Kifejtette, hogy a másságot tisztelni csak az képes, aki tisztában van a saját maga értékeivel, más népek kultúráját, nyelvét, történelmét tisztelni csak az képes, aki ismeri és büszke a saját népe múltjára és hagyományaira. Európa ereje szerinte éppen a sokszínûségben rejlik, amit az 1990 elõtti világban az internacionalizmus, ma pedig a globalizáció jegyében próbálnak megszüntetni.
A saját gyerekeink generációjával meg tudjuk tanítani, el tudjuk fogadtatni, hogy az egymás mellett élésben erõ van, és szövetségesként, barátként kell egymásra tekintenünk. Ehhez kell, hogy minél többet találkozzanak egymással, minél jobban megismerjék egymást, a másik történelmi szokásait, hagyományait, kultúráját, gondolkodásmódját, és a különbözõségekben is megtalálják azt, ami összeköti õket - érvelt az Országgyûlés elnöke.
Romana Tomc, a szlovén parlament alelnöke arról beszélt: az ifjúsági találkozó célja, hogy megõrizzék, folytassák és fejlesszék a két ország közötti kapcsolatokat. Magyarország és Szlovénia között már 1995 óta folynak környezetvédelmi, gazdasági és humán erõforrást érintõ határon átnyúló együttmûködések, a mostani uniós program Zala és Vas megyét, valamint a szlovéniai Muravidéket és Drávavidéket érinti, s elsõdleges célja a határ menti térség fejlõdése - mutatott rá.
A két állam "találkozási pontján", Magyarországon a szlovén kisebbség, Szlovéniában a magyar nemzeti közösség nagyon fontos kapcsot jelent. A nemzetiségek védelmének jogát biztosítani kell, ehhez pénzügyi eszközökre van szükségünk, fejleszteni kell az anyanyelvû oktatást - jelezte a szlovén parlament alelnöke.
Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz-KDNP) a találkozó megnyitóján arra emlékeztetett, hogy a város és térsége gazdag hagyományokat, együttmûködéseket ápol a határon túli térséggel, "együtt ünnepeljük nemzeti évfordulóinkat is". A két oldalt az anyanyelv köti össze, de ezeken az alkalmakon "nemcsak közös nyelven, de közös hangon is szólalhatunk meg".
Azt mondta, a hivatalos kapcsolatoknál több kell, csakis a határokon átnyúló személyes, baráti kapcsolatok járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megváltozzon az a szomorú történelmi helyzet, miszerint az állam és a nemzet határai nem esnek egybe. "A fiatalokon múlik, hogy a kéznyújtásból kézfogás is legyen" - tette hozzá.
Simon Márta, a Kézfogás a magyar-szlovén határon innen és túl elnevezésû program projektmenedzsere elmondta: az a céljuk, hogy a két ország diákjai megismerjék egymás szokásait, jelenkori kultúráját, képet kapjanak a történelem korszakairól, a települések szokásairól, értékeirõl. A programban a szlovéniai Lendva és a magyarországi lenti diákjai mellett a közeli Páka, Csesztreg és Lovászi általános és középiskolásai vesznek részt.

MTI - Kanizsa