Közel félezer trófeát mutatnak be az Elsõ Festetics Trófeaszemlén Keszthelyen, a Helikon Kastélyúzeum Vadászati Múzeumának parkjában szombaton és vasárnap; az 1971 évi vadászati világkiállítás óta ekkora trófeaszemle még nem volt hazánkban.

A kétnapos rendezvényen a vadászoknak, vadásztársaságoknak, erdõgazdálkodóknak kívánnak lehetõséget adni, hogy a trófeákat méltó körülmények között tudják kiállítani - mondta el az MTI-nek Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum igazgatója.
A szemle elsõdleges feladata, hogy a szakma és a nagyközönség is gyönyörködhessen a trófeákban. A kiállításon a legszükségesebb adatokat feltüntetve valamennyi hazai nagyvadfajtól (vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas, õz, muflon) bemutatnak vadásztrófeát - jegyezte meg Tóth Csaba.
Trófeabírálati bemutatón szemléltetik, hogy milyen szempontok - szárhossz, tömeg, szín - alapján pontozzák a trófeákat. Szombaton Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Vadászni pedig szükséges címmel tart elõadást.
A trófeaszemle ideje alatt solymászbemutatót tartanak, a közönséget színpadi programokkal szórakoztatják, a Vadászati Múzeum kiállítótereit pedig szakmai tárlatvezetéssel látogathatják a vendégek.
Tóth Csaba felidézte: a Festetics birtok vadállománya mesze földön híres volt, a fõúri élethez hozzátartozott a vadászat, a család tagjai elismert vadászok és vadgazdálkodók voltak. Európában az elsõ felsõfokú vadászati képzést Festetics György indította el Keszthelyen, a Georgikonon 1806-tól oktatták a vadgazdálkodást.
A hazai vadállomány mind a mai napig világhírû, a gímszarvas állománya pedig világelsõ - hangsúlyozta a vadászati múzeum igazgatója.

MTI - Kanizsa