Katona György gazdag alkotói életpályájának jelentõsebb „mérföldköveit” tekinthetik meg az érdeklõdõk – festmények formájában - a Magyar Plakát Házban. A reprezentatív tárlaton felsejlik a mûvész „ sok arcú ” énje és kötõdése szülõföldjéhez, ihletének bölcsõjéhez, Erdélyhez.

Nem kell ahhoz a határon túlra utaznunk, hogy elmélyedhessünk akár a Szilágyság, akár a tiszta népi kultúra szépségeiben. Elég megtekintenünk Katona György festõmûvész munkáit, máris közelségbe kerül hozzánk a derût és melankóliát sugárzó, természeti, emberi értékekben egyaránt gazdag Erdély. A Nagyváradon született pedagógus-alkotó 1989-ben települt Magyarországra, lakóhelyéül a Pápa melletti Kéttornyúlakot választotta. Ám költözése nem jelent vízválasztót mûvészi pályafutásában, ugyanis folyamatosan termékenység, megújulás jellemzi festõi habitusát – mint a kései Rembrandt-ét. Egyedi technikával készített festményein túl köztéri alkotások, szobrok, grafikák és absztrakt mûvek dicsérik keze munkáját. Érthetõek, ugyanakkor elgondolkodtatóak Katona György munkái – szólt köszöntõjében a szombati tárlat nyitón Kõfalvi Csilla, a Magyar Plakát Ház vezetõje. A mûvész életét, szerteágazóan sokrétû képi világát Papp Miklós, az alkotó személyes jó barátja mutatta be. Elmondta: a kiállított portrék, tájképek, csendéletek, szakrális ábrázolások ugyan küzdelmes útról tanúskodnak, ám a hit és a belsõ lelki harmónia derûssé, élet-igenlõvé teszi Katona György alkotásait. Nem véletlen tehát- világított rá beszédében a mûvész-tanár- hogy a legnagyobb kortárs alkotók közt tartják számon a lélekben erdélyi, rendkívül vallásos festõ virtuózt, aki dédanyai ágon Ady Endréhez fûzõdõ rokoni szálakkal büszkélkedhet. Ám szerénysége és provinciális neveltetése miatt mindössze azt válaszolta kérdésünkre Katona György, híres „elõdjét” illetõen, hogy bennük – a mûvészet szeretetén túl- egy dolog közös: az erdélyi táj, a haza iránti elkötelezettség. A tárlat október 20-ig látogatható.

Sz. Zs.