Általános a vélekedés, miszerint a latin halott nyelv, ezért a XXI. században teljesen felesleges tanulni. Ez azonban teljesen helytelen megállapítás. A latin a legsikeresebb nyelv a világon: 2500 éve a mûveltség és a tudomány nyelve. A latin csak egyetlen szempontból tekinthetõ halottnak: idõszámításunk kezdetén, Augustus császár korában merevedett olyan, szerkezetét tekintve többé nem változó nyelvvé, mely az elkövetkezendõ kétezer évben csak szókincsét igazította az új idõkhöz.

 A latin most is jelen van az újlatin nyelvekben, az olaszban, a franciában, a spanyolban stb. Ezekben nem is szabad mást látnunk, mint a ma valóságosan létezõ latint. Mindenkinek, aki ezekkel a nyelvekkel komolyan akar foglalkozni, érdemes latinul tanulni.

A félig-meddig újlatin nyelvekben – mint az angolban, sõt még a németben is – erõteljesen jelen van a latin. Az angol nyelv szókincsének 60%-a latin eredetû (pl. divine – divinus, genocide – genocidium, honour – honor) De német példákat is érdemes felhozni: Kelch – calix, Keller – cella, Kerker – carcer, stb.

Magyarországon 1844-ig volt a latin hivatalos nyelv, így a mi nyelvünk is sokat megõrzött ebbõl. Elég, ha csak divatos szavakat hozunk fel, mint pl. digitális – digitus (ujj, ujjhegy), globalizáció – globus (föld, földgömb), videó – video (látok).
Az ember könnyebben tanulja meg az újlatin nyelveket, de az angolt és németet is, ha elõzõleg latinul tanult. A modern nyelvek nyelvtanai is a latint tartják szem elõtt, ezért mindenképpen elõnyös, ha valaki elõzõleg ezt ismeri meg. S a latinos könnyebben megbirkózik az idegen szavakkal, amelyek rendszerint latin eredetûek.

A latin mind a mai napig a nemzetközi mûveltség és a tudományos élet nyelve. Egyetlen tudomány sem tud lemondani arról, hogy szókincsét a latin nyelv kincsesházából gazdagítsa. Így tesz pl. az informatika is. Aki computert használ (lat. computare), aki formattál (lat. forma), defragmentál (lat. defragmentum), vagy csupán szöveggel (text) dolgozik (lat. textus), érinti a latin nyelv világát.

Nem véletlen az sem, hogy alapos statisztikai vizsgálat kimutatta: a latinul tanulók minden más tantárgyban általában jobb eredményt érnek el, sõt más idegen nyelveket is gyorsabban sajátítanak el, mint társaik. A latin nyelv tanulása által jobban fejlõdik a logikus gondolkodás képessége, valamint fejleszti a memóriát is. Emiatt hasznos lehet annak is, aki reál érdeklõdésû.

A latin nyelv tanulása, s az ezzel kapcsolatos fordítói feladatok segítenek jobban eligazodni anyanyelvünkben is (erõsítik az anyanyelvi kompetenciát). Érdemes felfigyelni a finnek példájára. A latint magas óraszámban tanítják, latin nyelvû újságokat jelentetnek meg, harcolnak azért, hogy a latin legyen az EU második nyelve. Nem véletlen, hogy a nemzetközi megméretésben jelentõs tekintéllyel rendelkezõ PISA-teszt szerint õk állnak az elsõ helyen.

A történelem megismerésének is elengedhetetlen eszköze a latin nyelvben való jártasság, hiszen 2500 év óta a legtöbb forrás latin nyelven íródott. Kultúránk is latin gyökerû: erre épül az irodalom, a tudomány, a jog és a vallás. A közös hagyomány ismerete nélkül nehezebb megérteni világunkat.
Ma az angol a legnépszerûbb nyelv, alkalmas a tér átlépésére. A latin azonban lehetõvé teszi azt, amire egyetlen modern nyelv sem képes: átlépni az idõ határait, kapcsolatba kerülni az elmúlt korok legnagyobb és leghíresebb embereivel, mint pl. Cicero, Iulius Caesar, Szent Ágoston, Dante, Petrarca, Erasmus, Kepler, Galilei.
Sõt, a ma élõ nyelveken írt mûvek a nyelv változásával együtt öregednek és idõvel magyarázatra szorulnak. Aki latinul ír, az számíthat arra, hogy írása a távoli jövõben is érthetõ lesz.

Nagyon sok egyetemen, egyetemi, fõiskolai szakon kötelezõ latint tanulni. Csak néhány példa: orvosi és jogi egyetemen, bölcsészkaron, agrárszakokon. Általában egy év alatt kell elsajátítani azt a tudásanyagot, amit a gimnáziumban négy év alatt. Talán hihetõ az a megállapítás, hogy aki középiskolában latinul tanult, könnyebben boldogul az egyetemen. Ráadásul aki igazolni tudja, hogy gimnáziumban négy évig latint tanult, esetleg érettségizett is ebbõl a nyelvbõl, az egyetemen mentességet kap(hat) a latin nyelv tanulása alól. Ezáltal nem csak kevesebb órája, vizsgája lesz, de a szaknyelvet is könnyebben, alaposabban sajátítja el.

Sok egyetemi szakon „lecsapnak” arra a diákra, akirõl megtudják, hogy tud latinul – ugyanis az egyetemeken is hiány van már ilyen szakemberekbõl. Ezáltal olyan tudományos projektekben is részt vehet, ami a többiek elõl el van zárva a latin nyelv ismeretének hiányában.

A Batthyány Lajos Gimnáziumban lehetõséget biztosítunk minden érdeklõdõ diáknak, hogy második, esetleg harmadik nyelvként megismerkedjen ezzel a különleges nyelvvel. Latinból lehet érettségit is tenni, sõt nyelvvizsgára is van lehetõség.

Jelenleg szakköri keretben van lehetõség latint tanulni heti egy órában. Az érdeklõdõk engem keressenek:

Pécsi László szaktanár