A két évvel ezelõtt lehetõvé vált szabad házi pálinkafõzés felhívta a figyelmet a gyümölcs tájfajták jelentõségére, ugyanakkor a számtalan verseny azt is bebizonyította, hogy kiváló minõségû párlatokat tudnak elõállítani a magánfõzdék - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Zala megyei Pórszombaton.

V. Németh Zsolt a két évvel ezelõtt ugyanitt, Kovács Gyula hegyi birtokán elindított szabad pálinkafõzés évfordulóján arról beszélt, hogy a törvény életbelépése nemcsak a pálinkakészítést tette lehetõvé, de hozzájárul a falu, a vidék életérzésének megõrzéséhez is. A korábbi fõzdék érdeme, hogy "az úri szalonokba" is eljuttatták a pálinkát, a bérfõzdék a szélesebb hozzáférési lehetõséget adták, míg a házi készítés a pálinkafõzés "gyökerét" jelenti.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a versenyek eredményei jól mutatják, házilagosan is kiváló minõségû pálinkák készülnek, de ma már az is látszik, hogy a kereskedelmi forgalmat sem torzítja a házi elõállítás.
V. Németh Zsolt szerint a pálinkafõzés hívta fel a figyelmet az õshonos magyar gyümölcsfajtákra, amelyek szaporítását és árusítását rendeletmódosítás tette lehetõvé. A pálinkához kapcsolódó termékkör, vagyis a házilag elõállított áruk kereskedelme is élénkült a gyarapodó termelõi piacok által, de már készül az a jogszabály, amely ezeken a helyeken a kézmûves termékek árusítását is lehetõvé teszi.
A házigazda Kovács Gyula arról számolt be, hogy az elmúlt két év során több mint 30 tündérkert, vagyis õshonos magyar gyümölcsfajtákat felmutató ültetvény létesült a Kárpát-medencében. Kutatásai során rábukkant olyan almafajtákra, amelyeket már az 1100-as években említettek, nemrég pedig egy 1257-ben leírt sárkörtére is rátaláltak, amelyet tovább õriznek ezek a kertek.
Hozzátette, hogy nem a pálinka az elsõdleges, hanem a hagyományok megõrzése. A tündérkertek éppen a magyar hagyaték ápolása miatt sikertörténetnek tekinthetõk a Kárpát-medencében - fogalmazott.

MTI - Kanizsa