Elfogadta hétfõn este az Országgyûlés a hulladékról szóló törvényt 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett.
 

A jogszabály indoklása szerint a központi hatósági árszabályozás 2014. január 1-jével történõ bevezetésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehessen végezni. A jogszabály alapján tehát 2014. január 1-jétõl csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerzõdést kötöttek a települési önkormányzatokkal.
A tervek szerint tehát 2014-tõl egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendõ díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetõinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.
A jogszabály szerint a háztartási hulladék elkülönített gyûjtésérõl szóló rendelkezések csak 2015-ben lépnek életbe.
Az indoklás szerint a törvény elsõdleges célja a hulladékképzõdés megelõzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetõvé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön.
A szabályozás szerint tilos az országba veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és háztartási hulladék égetésébõl származó maradékanyagot behozni.
A szemétszállítási díj és díjhátralék, a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsülnek, így behajtásuk érdekében az adóhatóság jár el.
Az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hétfõi záróvitában kifejtette: a törvényjavaslat az uniós elõírások magyarországi átültetése, miközben tekintettel van a magyar érdekekre is. Ilyen érdeknek nevezte a fokozott állami és önkormányzati szerepvállalási lehetõséget, a lakosság érdekeinek figyelembe vételét, valamint azt is, hogy úgy teljesüljenek az uniós elõírások, hogy a magyar környezeti állapotok javuljanak és a kötelezettségszegési eljárás is megszûnjön.

MTI - Kanizsa