Gazdag és változatos programok fogadták a második alkalommal megrendezett Indiai Nap résztvevõit a Képzõmûvészetek Házában, a szomszédos Magyar Plakát Házban és a Medgyaszay Házban. A második Indiai Nap a barátság további mélyítésérõl, a két ország közötti híd építésérõl, és rólunk, kanizsaiakról is szólt.

A Sitaram együttes muzsikáját követõen az Álmom India illetve a Misztikus India címû kiállítások megnyitó ceremóniáján Cseresnyés Péter polgármester mondott köszöntõt, az Indiai Napot Õexcellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete nyitotta meg.

Beszédét Cseresnyés Péter polgármester India és Magyarország nagyon régi, bátran mondhatjuk, baráti kapcsolatának felidézésével kezdte:
„Kõrösi Csoma Sándortól a Brunnerekig sokan vannak, akiket mindkét nép a sajátjaként tisztel, és akik munkásságukkal építették a két nemzet közötti hidat.
Azt szokták mondani – folytatta –, Indiában a világ szinte minden vallása és majdnem minden nemzetisége megtalálható. Az alkotmány huszonegy hivatalos nyelvet tart számon, de a valóságban sokkal többet, egyes becslések szerint ezerhatszázat beszélnek. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – India mégis egységes. A több ezer éves kultúra a mai napig meghatározza az ottani mindennapokat, és a hagyományok a gyors fejlõdés ellenére is megmaradtak. És ebben mindenképpen hasonlítunk, hiszen Magyarország is büszke múltjára, hagyományaira és õrzi, ápolja is azokat. És bár a magyarság lélekszáma jóval kisebb, mint Indiában élõ barátainké, a mi történelmünk is bõvelkedik hõsökben, sorsfordító személyiségekben, példaképekben.
Az is közös bennünk, hogy nem szeretjük a rabigát. A szabadságáért, a függetlenségéért mindkét ország megküzdött. Ki kardlappal, ki vértelenül.
India ma az Egyesült Államok, Kína és Japán mellett a világ negyedik legnagyobb gazdasága, és folyamatosan fejlõdik. A nemzeti össztermék bõvülésének aránya 2011-ben 8,4 százalékos volt, és a válság ellenére várhatóan idén sem lesz 7 százalékosnál kisebb. Érdemes tehát figyelnünk mindarra, amit India elért, hiszen gazdasági mutatói tiszteletet parancsolóak, az indiai vállalkozások pedig befektetõként jelen vannak hazánkban is, elsõsorban a gyógyszeripar, az elektronika, a vegyipar és az információtechnológia területén.
A baráti és kulturális kapcsolataink – nagykövet úr munkájának is köszönhetõen – tavaly a gazdasági szférára is kiterjedtek, hiszen több ázsiai ország vezetõ diplomatája látogatott el Nagykanizsára. A fórumon bemutathattuk a várost, azokat a lehetséges területeket, amelyekben együttmûködhetünk. Emellett a komoly potenciállal rendelkezõ kanizsai vállalkozások is szóhoz jutottak, tovább építve nemzetközi kapcsolataikat.
A második Indiai Nap Nagykanizsán a barátság további mélyítésérõl, a két ország közötti híd építésérõl és rólunk, kanizsaiakról is szól – tért rá a polgármester az indiai est eseményeire –, hiszen a most megnyílt Misztikus India címû kiállítás Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet mintegy hatvan alkotását mutatja be. Ezek a festmények 1930 és 1960 között készültek különbözõ indiai helyszíneken. A két mûvész is azok közé tartozik, akik sokat tettek India és Magyarország, benne Nagykanizsa kapcsolatának építéséért, és akiket mindkét ország, mindkét nemzet sajátjának tekint. Itt, a Képzõmûvészetek Házában több mint 900 mûtárgy és több ezer történeti dokumentum található, a Brunner-kollekció példázza azt is, hogy Kanizsa büszkén tekint rájuk, õrzi, ápolja emléküket.”

A másik tárlat, Juhász Balázs fotókiállítása szintén Indiát, a varázslatos, kontinensnyi országot hozza közel hozzánk. Egy olyan álmot jelenít meg, amely az évszázadok során már számos magyart kerített a hatalmába. A fotókiállítás India õsi kultúrájába vezeti be a látogatókat.
Végezetül Cseresnyés Péter megköszönte Gauri Shankar Gupta nagykövet úrnak és munkatársainak, hogy idén már második alkalommal szervezhettünk közösen Indiai Napot Nagykanizsán, azt remélve, ez a program tovább mélyíti a már eddig is kiváló kapcsolatot Nagykanizsa és India között.

A megnyitókat követõen Kõfalvi Csilla, a rendezvény moderátora a Magyar Plakát Házba invitálta a vendégeket, a nagykövet, Gauri Shankar Gupta: Az élet rejtélyeinek feltárása címû könyvének bemutatójára.
Az intézmény konferenciatermében a könyvbemutató apropóján elsõként Cseresnyés Péter polgármester szólt a kiadványról. Felidézte Mark Twain Indiát jellemzõ mondatait, melyek jól összefoglalják mindazt, amit egy nem indiai ember gondol, érez errõl a hatalmas, gazdag múltú országról. „India az emberiség bölcsõje, az emberi beszéd szülõhelye, a történelem anyja, a legendák nagyanyja, a tradíciók dédanyja. Az emberiség történetének legértékesebb és legtöbb megoldást nyújtó kincsét õrzi India!”
A nagykövet úr könyve, Az élet rejtélyeinek feltárása címû kötet viszont azt mutatja meg, hogyan gondolkodik minderrõl egy indiai ember. Gauri Shankar Gupta úr az õsök által hátrahagyott bölcsességek, valamint a modern tudomány felfedezéseinek összehasonlításával próbál válaszokat találni a mindennapi embert foglalkoztató alapvetõ kérdésekre. Megjelennek tehát a tudományos elméletek és az õsi tanítások, és e kettõ elegyébõl születik válasz a lét és az élet nagy kérdéseire. Különösen értékes, hogy nagykövet úr, a régi bölcsességek fényében javaslatot tesz a hosszan tartó, valódi boldogság elérésére, amelyet mindannyian keresünk – hangsúlyozta a polgármester.

Végezetül Nagykanizsa polgárai nevében megköszönte, hogy ezt a kötetet itt, városunkban, az Indiai Esten mutathatjuk be, mely esemény városunk számára rang és megtiszteltetés.
Cseresnyés Péter gondolatait követõen a nagykövet beszélt a kötetérõl. A tanulmánykötet fényt próbál deríteni a teremtés rejtélyeire, az emberi élet céljára, miközben az õsi tanítások gazdagsága és idõszerûsége is felszínre kerül. S bár a hihetetlen anyagi kényelmet szolgáló tudományos és technológiai felfedezések alapjaiban alakították át életünket, a tudomány mind a mai napig képtelen választ adni az élet és létezés igazi nagy kérdéseire. A könyv két részre tagozódik. Az elsõ rész a nagyléptékû eseményekkel foglalkozik, mint a világegyetem eredete, az egyetemes ciklusok mûködése, az emberi egészség és az orvostudomány lényegi alkotói. A második részben a szerzõ magát az embert mutatja be; olyan kérdésekre keresi a választ, mint: kik is vagyunk valójában, mi áll az emberi viselkedés, vágyak, az élet célja és az emberi boldogság mögött.
A könyvbemutatót követõen a Medgyaszay Házban folytatódott a program. A több ezer éves indiai tradíció szerint az ünnep fényét, a lámpást Gauri Shankar Gupta és Cseresnyés Péter begyújtotta, majd a Sitaram együttes koncertjét és Túri Virág Réka odisszi táncos mûsorát láthatta a közönség. A fogadást követõen pedig egy romantikus filmvígjáték pergett a vásznon hindi nyelven, magyar felirattal a mai szerelemrõl.

B.E.

További képek a galériában.