Nyolcadik alkalommal kerül(t) megrendezésre a Pannon Egyetem Nagykanizsa kampuszán a Pannon Tudományos Nap, mely évrõl-évre a hallgatók számára betekintést ad a különbözõ szakterületek tudományos munkáiba - a kutatók tálalásában.

Dudits Dénes akadémikus, az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a vendégek és hallgatósága köszöntésében kiemelte: "Különleges tradíció már ez, az egyetemi és akadémiai együttmûködés, melynek Nagykanizsa otthont adhat. Ilyenkor mindig felvetõdik a kérdés, a magyar tudományos kutatás megfelelõ mozgástérrel rendelkezik-e?" Magyarországnak fel kell ismernie a tudomány szerepét - emelte ki bevezetõjében az akadémikus.

Szalai István, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának dékánja Friedler Ferenc rektor nevében tolmácsolta, hogy a pécsi és veszprémi akadémiai bizottság részérõl mennyire jó ötlet volt egy ilyen tudományos nap szárba szökkentése, amihez Nagykanizsa azzal csak többletet adott, hogy a helyi kampuszon idõközben a gépészmérnök képzés is beindulhatott.
Ehhez szervesen kapcsolódva, Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere hozzátette: "Amikor kitettük Nagykanizsa határára az Egyetemi Város táblát, nem csupán abban gondolkodtunk, hogy a felsõoktatási intézmény azon fiatalok számára szolgál csak, akik helyben maradva kívánják tanulmányaikat folytatni, de a tudományos munka megindulásra és meglétére is gondoltunk. Ráadásul a város és egyetem együttmûködésébe jól ágyazódott be például a városfejlesztési stratégiájának felépítése."
Bíró Péter, a Veszprémi Egyetemi és Akadémiai Bizottság elnöke fordulattal élve mondta el, hogy a tudományos nappal is demonstrálni szeretnék, hogy nemcsak a fõvárosban mûködik a tudomány, s a térség és Nagykanizsa nem a világvége, hanem egy dinamikusan fejlõdõ hely. Ahol a Pannon Tudományos Díjat idén Markó László (PE MIK) akadémikus, az MTA rendes tagja nyerte. A tudós embernek a díjat gondozó Paksi Atomerõmû Zrt. részérõl Kovács Antal kommunikációs igazgató adta át. Mondhatni példakép a példaképnek, hiszen "Atom-Anti" cselgáncs olimpiai bajnokként (1992) lehet ismertebb a széles közvélemény elõtt. Ahogy fogalmazott: "Elfogódott vagyok, hogy egy ilyen embert köszönthetek. Vallom, hogy minden téren szükség van példaképekre, s a professzor úr ugyan már nem 20 éves, de szemében még mindig ott az új felfedezésének vágya."
Markó László a díj átvétele után saját életpályája ismertetését szõhette bele a tudományos (a szerves és szervetlen kémia) színtéren elért eredményeinek rövid bemutatásába, mellyel meg is alapozta a nap tartalmas eltöltését a hallgatóság számára.

P.L.

Cseresnyés Péter polgármester Nagykanizsát képviselve az alábbi szavakkal szólt a tudományos napon megjelentekhez.

Tisztelt Rektor Úr! Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

George Bernard Shaw egyszer azt mondta: „Éppen olyan lehetetlen hallomásból tanulni a tudományt, mint bölcsességet szerezni közmondásokból.”
Nos, Shaw-nak általában igaza van, a Pannon Tudományos Nap nyolc éves története azonban azt bizonyítja, erre a fajta „hallomásra” szükség van ahhoz, hogy a tudomány közelebb kerüljön azokhoz is, akik nem hivatásszerûen foglalkoznak azzal.
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága és a Pécsi Területi Bizottsága 2005-ben rendezte meg elsõ alkalommal a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán a Pannon Tudományos Nap címû konferenciát. Az eltelt nyolc esztendõ alatt a cél mit sem változott: bemutatni a Dunántúlon elért legújabb és legérdekesebb tudományos eredményeket, és azokat közelebb hozni az emberekhez, a piaci szereplõkhöz. Vagyis, ahogyan mondani szokták: a tudomány társadalmasítása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Büszkeséggel mondom: ilyenkor, ha csak egy napra is, de Nagykanizsára figyel a hazai tudományos élet, ami rang és kitüntetés nemcsak a helyszínül szolgáló kampusznak, hanem magának a városnak is.
Meggyõzõdésem ugyanis, hogy egy-egy település minõségét nem csupán a beruházások, fejlesztések, a természeti környezet és néhány, az élhetõségre vonatkozó tényezõ határozza meg, hanem a szellemi élete is.
Nagykanizsa pedig e tekintetben ott van a hazai élmezõnyben, hiszen egyetemi városként a tudomány otthona.
A város múltjához, hagyományaihoz, adottságaihoz és lehetõségeihez igazodva a logisztikát és a mûszaki tudományokat, elsõsorban a gépészetet jelöltük meg egyik lehetséges kitörési pontként, amelyhez természetesen kellõ tudással felvértezett szakemberekre van szükség.
Ezért is alakult ki kitûnõ kapcsolat az önkormányzat és a Pannon Egyetem kampusza között, és Nagykanizsa, lehetõségeihez mérten – például egy ösztöndíjprogrammal is – segíti az itt folyó munkát.
Tisztelt Érdeklõdõk!
A Pannon Tudományos Nap egyik fontos értéke, hogy nyilvános rendezvényként a tudomány szellemét kiengedi az egyetemek, kutótintézetek falai közül, és bemutatja, hogy itt, a Dunántúlon, mivel is foglalkoznak azok az emberek, akik erre tették fel az életüket. Bárki bepillanthat különféle szakterületek kulisszái mögé, értesülve például – hogy csak néhány témát említsek az idei programból – a labdarúgóedzõk konfliktuskezelõ kultúrájáról vagy éppen az átalakuló oktatási piacról.
És akik ma itt Önök elé lépnek, bízhatnak Pierre Curie igazságában, aki úgy fogalmazott: „Ha a tudományt mûveljük, nyugodtan állíthatjuk, hogy teszünk valamit: a talaj itt biztos, s minden felfedezés, még a legkisebb is, megmarad.”
A konferenciához jó munkát, a vendégeknek tartalmas idõtöltést kívánok!