A határmenti térség gazdasági kapcsolatainak kialakítását és megszilárdítását elõsegítõ szakmai konferenciát tartottak városunkban, a Medgyaszay Házban. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lezajlott rendezvényen a horvát és magyar oldalról érdekelt politikai, gazdasági vezetõk valamint a legnagyobb helyi vállalkozások képviselõi vettek részt.

Nem elsõ alkalommal tartottak olyan jellegû szakmai konferenciát, mely a horvát-magyar kereskedelem fejlesztése érdekében jelen- és jövõbeni terveket, törekvéseket taglalt. Azonban Horvátország közelgõ, 2013.júliusi Európai Uniós csatlakozása miatt a két ország együttmûködését nagyban elõsegítõ tapasztalatcserére volt szükség. Ezt felismerve a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara a sok, eddig még kihasználatlan gazdasági potenciált felvázoló, bemutató rendezvényre invitálta tagjait: azokat a vállalkozókat, akik profitálhatnak a horvátok eljövendõ EU-s tagságával. Bár, „a horvát-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok immár másfél évtizede dinamikusan fejlõdnek. Ennek számokban kifejezhetõ mértéke 1995 és 2010 között meghétszerezõdött, ma már több mint 1 milliárd Euró. A két ország vezetõ társaságai mellett több ezer kis- és középvállalkozás vesz részt a kétoldalú kereskedelemben. Az is tény, hogy Magyarország a negyedik legnagyobb befektetõ Horvátországban. Ennek mértéke eléri a mintegy 2,5 milliárd eurót, elsõsorban az energetikában, a pénzügyi területen, illetve az ingatlanszektorban.”- mondta köszöntõjében városunk polgármestere.
Cseresnyés Péter rávilágított: „az együttmûködés egyik fontos területe a Magyarország-Horvátország határon átnyúló gazdaságfejlesztési program, amely uniós forrásokból segíti a határmenti megyék (így Zala, Somogy, Baranya, valamint Csáktornya, Kapronca és horvát Baranya) elõrelépését. A partnerkeresés kezdetben számos nehézséget okozott, azonban ma már örömmel mondhatjuk, hogy a határmenti régió KKV-szektora kezd egymásra találni. Persze, a lehetõségeinket még nem használjuk ki teljesen. Nagykanizsa és vonzáskörzete számára természetes, hogy keresi az együttmûködés lehetõségét Horvátországgal, elsõsorban a határhoz közeli városokkal, ott mûködõ szervezetekkel. A kulturális kapcsolatok mellett igyekszünk gazdasági, oktatási területen is elõrelépni, hiszen természetes gazdasági régiót alkotunk – rengeteg kiaknázatlan lehetõséggel. Ebben a munkában együttmûködünk például a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszával, a városunk szakképzési rendszerét koordináló TISZ-kel, illetve a horvát partnerszervezetekkel.
Nagykanizsa számára elemi érdek, hogy ne csak közös pályázatokban dolgozzunk együtt különbözõ horvátországi településekkel, hanem segítsük, támogassuk az itt mûködõ vállalkozásokat abban, hogy partnerekre találjanak a határ túloldalán. Ezek a kapcsolatok ugyanis kölcsönösen elõnyösek, és segíthetik a kanizsai kis- és középvállalkozások megerõsödését, így a város gazdasági potenciáljának növekedését is.

A lehetõségek egyik szegmense a turizmus. Nagykanizsa persze nem versenyezhet a horvát tengerpart adottságaival, de az oda tartók megállóhelyeként a város vállalkozásai profitálhatnak a turizmusból. Most, hogy megújult a belváros, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan keresik fel Kanizsát, és állnak meg itt néhány órára, ami feltétlenül gazdaságösztönzõ hatású.
Örömmel mondhatom azt is, hogy formálódik annak a kerékpárútnak a terve, amely gyakorlatilag a balatoni kört kötné össze Zalakarossal, Nagykanizsával, majd folytatódna a határ túloldalán. A hazai és az európai kerékpáros turizmus fejlõdését tekintve ez lehet a jövõ egyik sikerágazata, amely szintén együttmûködési lehetõségeket kínál a határ két oldalán mûködõ vállalkozások számára.
Horvátország európai uniós csatlakozása megsokszorozza majd az együttmûködés, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kialakításának lehetõségét. Nem véletlen, hogy Magyarország támogatta ezt a folyamatot, és a magyar uniós elnökség egyik fontos – és tegyük hozzá: teljesült - célkitûzése a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt.
Éppen ezért el kell utasítanunk minden olyan európai megnyilatkozást, amely arról szól, hogy Horvátországot most nem szabad felvenni az Európai Unióba. Biztos vagyok abban, hogy Horvátország jövõ júliusban a közösség 28. tagállama lesz, és ezzel tovább bõvülnek, szélesednek gazdasági kapcsolataink.
Erre azonban készülnünk kell, és készülnie kell a vállalkozói szektornak is. Az ilyen kereskedelem-fejlesztési konferenciák, üzletember találkozók pont azt a célt szolgálják, hogy a két ország vállalkozói egymásra találjanak, és akár együtt, közösen jelenjenek meg az európai piacokon. Ezt a munkát, ezt a szándékot Nagykanizsa támogatja és segíti.
Bízom abban, hogy ez a rendezvény eléri célját, és minél többen látnak fantáziát a határon átnyúló együttmûködésben, a közös munkában”- méltatta a rendezvényt Cseresnyés Péter.
A polgármester gondolatait követõen dr. Iván Gábor, Magyarország Horvátországi nagykövete szólt a megjelentekhez. Elmondta: a rendezvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a két ország üzleti kapcsolatai realizálódjanak, és egyre gyümölcsözõbbé váljanak. Ezzel egyetértett üdvözlõ beszédében Gordan Grlic Radman, horvát nagykövet dr. Polay József, szakmai konferenciát szervezõ Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. S hogy mik a kitörési lehetõségek, arról különbözõ elõadásokból tájékozódhattak az érdekeltek. Szatmáry Kristóf, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelõs államtitkára a Kárpát Régió nyújtotta lehetõségekrõl szólt, azokra a tényekre, tettekre fókuszálva, melyet a magyar állam már eddig is megtett a horvát kapcsolatok épüléséért. A délutánba nyúló szakmai konferenciát állófogadás és sajtótájékoztató zárta, ahol mindkét ország nagykövete, Vedran Kruzic, a horvát gazdasági minisztérium kereskedelemért és belsõ piacért felelõs helyettes államtitkár és Dr. Polay József leszögezték: a magyarok és a horvátok közti export – import több millió eurós nagyságrendû volt az elmúlt idõszakban. Ám a jövõ további fejlõdéssel kecsegteti mindkét államot: a kereskedelem mellett az infrastruktúra, a technológia fejlesztésére helyeznek nagy hangsúlyt, csakúgy, mint a gyógyszer-és mezõgazdasági iparra, az energiaszektorra és a turizmusra.

Sz.Zs.

További képek a galériában.