Egy nagyon fontos rendezvénysorozat részeként – a Bethlen-év jegyében hívta találkozóra a Nagykanizsáról elszármazottakat Cseresnyés Péter, a város polgármestere, országgyûlési képviselõ a Medgyaszay Házba.
Egy régi álmunkat sikerült megvalósítani – hangsúlyozta köszöntõjében Cseresnyés Péter. – A hagyományteremtõ céllal rendezett elsõ találkozón az a cél vezérelte a szervezõket, hogy a városunkból elszármazó sok értékes ember ne csak rokonlátogatóba jöjjön haza, hanem találkozzanak egymással, és segítsék ötleteikkel Nagykanizsa fejlõdését.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kanizsaiak! – E szavakkal kezdte beszédét a polgármester, majd így folytatta: – Engedjék meg, hogy ezt a megszólítást használjam, hiszen, meggyõzõdésem szerint, aki egyszer kanizsai volt, az kanizsai is maradt, bárhová is sodorta az élet.
Pont ez a gondolat vezérelt bennünket, amikor megfogalmazódott az ötlet: szervezzünk egy találkozót, amelyen a városhoz kötõdõ, de már nem itt élõ, nem itt dolgozó emberekkel találkozhatunk, és megbeszélhetjük, ki mit gondol a mai Kanizsáról, fejlõdési lehetõségeirõl. Nem titkolt szándékom, hogy ötleteket, javaslatokat gyûjtsek városfejlesztési munkánkhoz, a továbblépéshez, Nagykanizsa további építéséhez. És természetesen egy ilyen alkalom kellõ lehetõséget biztosít a nosztalgiázásra, a baráti találkozásokra is.
2012. Bethlen-év Nagykanizsán. Fõhajtásnak és tisztelgésnek szánjuk ezt az emlékévet gróf Bethlen István egykori miniszterelnökünk elõtt, aki egy cikluson keresztül Nagykanizsa országgyûlési képviselõje volt. Annyi kiváló, Kanizsához kötõdõ, nagy formátumú ember közül azért pont rá esett a választásunk, mert az õ munkássága, politikai, közéleti tevékenysége példa közösségünk számára. Kormányfõként, a trianoni gyalázat után, egy évtized alatt felvirágoztatta a mentálisan mélyre süllyedt csonka országot. Minõségi oktatást, ipart teremtett, és a magyar emberek tehetségére és szorgalmára alapozta az ország megújítását. A külföldi nyomásnak pedig nem engedett, illetve csak annyiban, amennyiben az Magyarország érdekét szolgálta.
A Kanizsáról Elszármazottak Találkozója a Bethlen-év egyik fontos eseménye, és ugyanúgy hagyományt szeretnénk teremteni ezzel, mint például a februári Bethlen-bállal, amely megidézte a múlt századfordulót követõ polgári idõk hangulatát.
Nagykanizsa új utakon jár, és most ahhoz kérem a segítségüket, javaslataikat, bölcsességüket, hogy ezen a megkezdett, helyenként rögös úton végig tudjunk menni. Ahhoz kérem bátorító, támogató kiállásukat, és – aki vállalja – munkájukat, hogy legyen elég erõnk ahhoz, hogy ne forduljunk vissza, bármilyen akadályt sodorjon is utunkba az élet.
Örömmel mondhatom, vannak jó hírek Nagykanizsán. Hogy a legutóbbival kezdjem: a GE városunkban indítja el LED-lámpa gyártását, ami rendkívül komoly fejlesztést jelent, és biztonságot ad az ott dolgozóknak. A tervezett és már korábban bejelentett leépítési folyamat tehát megáll, sõt esély van a bõvülésre, a folyamatos fejlõdésre. Rendkívül hosszú és kemény tárgyalások eredménye ez a Nagykanizsa számára elõnyös fejlesztés, amely kormányzati szerepvállalással jön létre.
A munkahely-megõrzés mellett munkahelyteremtésrõl is beszámolhatok. Egy olasz tulajdonú, jelentõs európai piaci részesedésû vállalkozás vízszivattyú gyárat létesít városunkban, amely hosszú távon mintegy 150 embernek kínál biztos megélhetést.
És nemcsak a kincstári optimizmus mondatja velem: van esély arra, hogy ezt a vállalkozást újabbak kövessék.
Az is a közelmúlt híre, hogy Nagykanizsa megvásárolja a Saubermacher-Pannonia Kft.-ét. Ennek fedezete egy korábban kibocsátott, de eddig fel nem használt eurókötvény. A tranzakcióval a város tulajdonába kerül a közel kétmilliárd forintos árbevételû, hulladékgazdálkodással foglalkozó, Magyarország több pontján is telephellyel rendelkezõ cég, amely 105 településen végez közszolgáltatási tevékenységet.
Kérdezhetnék, hogy miért vesz a város egy hulladékgazdálkodási céget? – Nos, a válasz kézenfekvõ. Egy jól mûködõ, nyereséget termelõ vállalkozásról van szó, és ezzel a lépéssel, a hulladéktörvény változása miatt, 150 munkahelyet tudunk megtartani. És az sem mellékes szempont, hogy a vásárlással, a vízszolgáltatás mellett, egy újabb fontos közszolgáltatás lesz tisztán önkormányzati tulajdonban, ami feltétlenül biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a kanizsaiak számára.
Ám mielõtt azt hinnék, gyõzelmi jelentéssel készültem, el kell mondani azt is, hogy mint minden magyarországi településnek, nekünk is vannak problémáink. A gazdasági világválság és a külsõ kényszerek hatására az önkormányzati szektor élete sem fenékig tejfel.
A kiterjed intézményhálózat fenntartása, mûködtetése jelentõs forrást vesz igénybe, és egyes szektorokban a piac szûkülése adókiesést jelent a város számára. Éppen ezért megragadunk minden olyan lehetõséget, amikor a város bemutatása, ajánlása mellett az itt mûködõ vállalkozásokat próbáljuk üzleti kapcsolatok kiépítésében segíteni. Rendeztünk már horvát-magyar és szlovén-magyar üzletember találkozót, tavaly pedig több ázsiai ország nagykövetének mutatkozhattak be jelentõs potenciállal rendelkezõ nagykanizsai cégek.
Ezt a találkozót azért is kezdeményeztem, hogy közösen, együtt próbáljunk újabb lehetõségeket megfogalmazni Nagykanizsa számára. Természetesen még hosszan sorolhatnám örömeinket és nehézségeinket, de ezek valószínûleg úgyis szóba kerülnek beszélgetéseink során.
Én, még egyszer, azt kérem önöktõl, hogy ötleteikkel, munkájukkal, kapcsolataikkal segítsék Nagykanizsát, azt a várost, amely most is számon tartja önöket, amely számít önökre, és amelyre önök is számíthatnak.
A mai program forgatókönyve szerint e rövid áttekintés után valóban interaktívvá válik a találkozó. Van néhány téma, amelyrõl mindenképpen szeretnék szót váltani a jelenlévõkkel, és természetesen várom, várjuk a hozzászólásaikat.
A hozzászóló egykori kanizsaiak – Dr. Járosi Márton, Prof. Dr. Gadányi Károly, Király Lajos, Dr. Petrekovics Perjés András és Faragó Sándor – egyöntetûen kijelentették, számíthat a város, a polgármester a segítségükre.
A napi kapcsolattartás, tájékozódás lehetõsége pedig hamarosan meglesz számukra hírlevél formájában. A fogadást követõen a vendégek az Erzsébet térre sétáltak, ahol meghallgatták a Nagykanizsai Fúvószenekar mûsorát, majd megtekintették a belváros utcáit.
B.E.
További képek a galériában.
KRÓNIKA ROVAT >>>