Megjavította, majd korszerû, elektronikus idõmérõkre cserélte ki a székesfehérvári toronyórákat, karbantartja a város turisztikai látványosságának, a virágórának az óraszerkezetét. Muzeális értékeket õrzõ óragyûjteményt hozott létre, alkotótársaival közösen látványos órajátékot készített, most pedig egy vizijáték megvalósításán töri a fejét Kovács Jenõ, az egykori koronázóváros lokálpatrióta órásmestere.

Nem túlzás azt állítani, hogy a város valamennyi idõmérõ szerkezetéhez köze van. Ahogy fogalmaz, az õ örök felelõssége, hogy mûködjenek és pontosan mutassák az idõt a város toronyórái, s egyetlen percet se késsen, vagy siessen a virágóra.

Bosszantotta, hogy a templomtornyokban "megállt az idõ"

Diákként, a családban "fertõzõdött meg" az órák iránti szeretettel. Az édesapja is órás szeretett volna lenni, de szülõi ráhatásra az akkoriban biztosabbnak számító, állami állást választotta, mozdonyvezetõ lett. Az idõmérõ szerkezetekhez azonban a masinák vezetõjeként sem lett hûtlen, szabad idejében hosszú ideig reparálta a láncos parasztórákat, az elromlott vekkereket, zsebórákat. Az idõmérõ szerkezetek iránti vonzódást Jenõ fia örökölte, aki miután gimnazista korában sikeresen megjavította saját karóráját, eldöntötte: az érettségi után kitanulja, az órás szakmát.
Akkoriban még mûködött Székesfehérváron órásszövetkezet, s annak egyik fiókvezetõje lettem. Mivel az üzlet olyan helyen volt, ahonnan láttam a belvárosi templomok tornyait, naponta bosszankodtam azon, hogy a toronyórákon megállt az idõ. Megvolt persze ennek az oka, az akkori toronyóra szerkezeteket ugyanis naponta fel kellett húzni. Ez a feladat a többnyire az idõs harangozóra várt, aki az ingaóraként mûködõ méretes óramûvet egy nehéz "kurblival" bírta rá a további mûködésre. Önmagában már az sem volt kis munka, de a mûvelet elvégzéséhez még a toronyba vezetõ számtalan lépcsõfokot is le kellett küzdenie. A problémát késõbb több templomban automatikus felhúzó szerkezettel próbálták megoldani, de annak gondozására és idõnkénti pontosítására is szükség lett volna - idézi fel az 1970-es évekbeli állapotokat Kovács Jenõ.
Látva a toronyórák szomorú állapotát, egy elõzetes "piackutatást" követõen úgy döntött, hogy másodállásos iparengedélyt vált ki a toronyórák javítására. Mivel a szövetkezet vezetõsége ehhez nem járult hozzá, búcsút mondott a cégnek, és 1977-ben 28 évesen maszek lett. A belvárosban egy kalapossal társbérletben dolgozott - a kalapos órás portál fotója még a Ludas Matyiban is megjelent -, és amellett, hogy úgynevezett kis órák javítását vállalta, az egyházi újságban feladott hirdetéssel próbált megbízatásokat szerezni toronyórák javítására. Néhány hónap múlva meg is kapta az elsõ megrendelést, a letenyei templom toronyóráját kellett rendbe hoznia.
Adódik a kérdés, van-e hasonlóság az aprócska óraszerkezetek és a toronyórák mechanizmusa között?
A toronyórák kerékrendszere hasonlatos a faliórákéhoz, de a számításuk, ütõszerkezetük más. Javításuk pedig nem elsõsorban az órás mesterséghez, hanem a gépészethez, a lakatos szakmához kapcsolható. Darabjaik súlyosak, mozgatásuk nehézkes. Ráadásul a szétszerelés után "apránként" le kell szállítani a súlyos darabokat a toronyból, majd a mûhelyben való rendbe tételt követõen, lépcsõk sokaságán "ölben", vissza is kell vinni azokat. Egy-egy ilyen szerkezet nagyságát mutatja, hogy javítottam olyan toronyórát, amelynek négy méter hosszú volt az ingája, s a kipróbálásához a garázs szerelõaknáját kellett megnagyobbítanom. Egy-egy toronyóra szerkezetének megreparálását nem is tudja egyedül az órás elvégezni, együtt kell mûködnie más szakmák képviselõivel. A székesfehérvári bazilika már használaton kívüli toronyóra szerkezetének felújítására például diáktábort szerveztem. Szerencsére, már a szakmai munkában sem vagyok egyedül, az órásmesterséget ugyancsak kitanult András fiam az egyik legfõbb segítõm.

Elektronikus szerkezet vezérli már a mutatókat

A modernizáció elérte a toronyórákat is: ma már a templomokban elektronikus szerkezet vezérli az idõmérõket, azaz egy vezérlõóra utasítására központi hajtómû viszi" körbe a mutatókat, emelteti a harangok kalapácsait. A pontosság mellett nagy elõny, hogy a modern szerkezetekhez nem kell kezelõszemélyzet, és viszonylag egyszerû a karbantartásuk.
A székesfehérvári toronyórák mindegyikét - egyetlen kivételével - már német gyártmányú vezérlõóra mûködteti. A szerkezeteket a helyi városszépítõ egyesület kezdeményezésére és támogatásával építette be segítõtársaival Kovács Jenõ. Munkájáért soha nem kért fizetséget, az adott egyházközségnek legfeljebb az anyag árát kellett megtérítenie.
Jó érzés, hogy nincs már mûködésképtelen toronyóra Fehérváron, egyetlen kivételével valamennyi jár és pontos. De rövidesen újra éled majd a most még kivételnek számító, felsõvárosi Szent Sebestyén templom tornyának az órája is, ugyanis néhány hónapja felajánlottam, hogy elkészítem és felszerelem a háborús harcok során megsérült, és az óta sem pótolt óra szerkezetet.
Kovács Jenõ szaktudását nemcsak Fehérvár fedezte fel: mostanáig száznál több toronyóra született újjá a keze nyomán.

Órajáték és óragyûjtemény

2002-ben fejedelmi "ajándékot" kapott tõle Székesfehérvár: az önkormányzat, a Széchenyi Terv, az Alcoa Alapítvány, valamint Karsai Béla vállalkozó támogatásával és több mûvész közremûködésével órajátékot tervezett és készített egy több mint 200 éves belvárosi épület homlokzatára.
A zenélõ látványosság nem csak az idõ múlását, az órát, a percet, a hónapot, a napszakok változását és az éppen aktuális csillagjegyeket mutatja, hanem naponta ötször történelmi személyiségeket ábrázoló figurák felvonultatásával is ámulatba ejti a nézõket.
A város történelmi rangját és szerepét jelezve, az órajáték "szereplõi" az Árpád-házi királyaink és családtagjaik, de az iskolai ballagások idején néhány mókás diákfigura, professzor és pedellus is "elvonul" a nézõk elõtt a zenélõ játék pályáján. Az óraszerkezet és az azt vezérlõ program Kovács Jenõ munkája, a figurákat és az óra kerámia házikóját Ecsedi Mária grafikusmûvész tervei alapján Diós Tibor kovácsmester és Korompai Péter keramikus készítette el.

Kovács Jenõ régi órák iránti szeretetének hála, 2009-ben fantasztikus óragyûjteménnyel gyarapodott Fejér megye székhelye. Az órajáték épületében toronyóra-szerkezetek, évszázados fali-, asztali- és kandalló órák, patinás zsebórák, évtizedekkel ezelõtt divatos karórák, összesen kétszáznál több muzeális értékû idõmérõ szerkezet látható. Valamennyit Kovács Jenõ gyûjtötte, és hozta András fiával közösen mûködõképes állapotba.
A gondosan rendezett és rendszerezett gyûjtemény megfelelõ feltételek hiányában, egyelõre csak elõzetes bejelentésre látogatható, de alig múlik el hét, hogy néhány turistacsoport, vagy érdeklõdõ szakember ne csodálná meg a három helyiséget megtöltõ évszázados idõmérõ szerkezeteket.

A megvalósulásra váró álom

Kovács Jenõnek azonban további városszépítõ-, gazdagító ötletei is vannak Legújabb terve egy vízijáték, amellyel az 1938-as székesfehérvári országgyûlés és Szent István halálának évfordulója alkalmából jövõre megrendezett ünnepi emlékév sikeréhez akar hozzájárulni. A zenés látványosság megvalósítására két helyszínt is "kinézett", és két tervet is készített. Az elképzelés sokak tetszését megnyerte, de még nem tudni, hogy 2013-as megvalósítására lesz-e pénz. De az bizonyos, hogy a tervbõl elõbb, utóbb mégis valóság lesz, Kovács Jenõ ugyanis nem szokta feladni az álmait. Szerencséjére a városnak és a fehérváriaknak.

MTI - Kanizsa (Fotó: ujsag.fehervar.hu)