Szeptember hatodikán soron kívül ülésezett a képviselõ-testület. Rögtön az ülése kezdetén Tóth László szocialista frakcióvezetõ azt kérte Marton István polgármestertõl, hogy vegye le a napirendrõl a jegyzõválasztással kapcsolatos elõterjesztést, mert közgyûlési felhatalmazás nélkül került sor a pályázati kiírás módosítására, amikor a jelölteknek pszichológiai tesztet kellett kitölteni. Bejelentette, amennyiben a polgármester nem vonja vissza az aggályos napirendi pontot, úgy az MSZP-frakció nem vesz részt a döntésben.

Marton István polgármester reagálásában azt válaszolta, sok jelentkezõ volt a posztra, ezért az alkalmatlanok kiszûrése miatt szükség volt a vizsgálatra. Utalt arra, a város életében eddig az ahány év, annyi jegyzõ – elv érvényesült, aminek szeretnének véget vetni, hiszen nem jó a bizonytalanság. Ezért nem vette le a napirendrõl az elõterjesztést.
Elsõ napirendi pontban a város költségvetési rendeletének módosítását tárgyalta a testület. Cserti Tibor (Városvédõk) azon véleményének adott hangot, miszerint a költségvetés instabil. A képviselõ megjegyezte, úgy látja, finanszírozási problémák léphetnek fel a kórház esetében is, szerinte idõben kellene lépni annak érdekében, hogy a következõ közgyûlésen ne kelljen forrás-kiegészítést kérnie a kórháznak.
A polgármester jelezte, a kórház ügyében nem pesszimista. Röst János (SZDSZ) szerint intézkedési tervet kellene készíteni a hátralévõ negyedévre. Marton István megjegyezte, az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a folyószámla-hitel tekintetében az 1,1 milliárdos kereten belül sikerült maradni az elmúlt idõszakban.

Ki fizeti a számlát?

Karádi Ferenc (Fidesz-KDNP) az elõterjesztésben szereplõ egyik tételt firtatta, amely szerint az önkormányzatnak nyolcszázezer forintot kellene átadni a Saubermacher-Pannónia részére, ugyanis ekkora az az összeg, amit a hulladékszállítást igénybe vevõ városlakók évrõl-évre nem fizetnek ki. A polgármester jelezte, kénytelenek a nem fizetõ városlakók helyett rendezni a számlát, ugyanis öt-hat évvel ezelõtt ilyen szerzõdés köttetett az akkori önkormányzat és a szolgáltató között.
Végül a városatyák elfogadták a költségvetés módosítását.

Gondoskodtak a hállássérültekrõl

Döntöttek a képviselõk a kaposvári Duráczky József Pedagógiai Fejlesztõ és Módszertani Központtal kötendõ együttmûködési megállapodásról is, amely értelmében tizenöt kanizsai hallássérült gyermek ellátása folytatódhat.

Új bizottsági tagok

A közgyûlésen tették le esküjüket a megüresedett bizottsági helyekre delegált új tagok. A VKIB tagja az MSZP által delegált Varga László, az OKISB tagja pedig Muravölgyi Zsuzsanna (Fidesz-KDNP) lett. Nem tudott viszont megjelenni a közgyûlésen Polainé Major Mária, akit a Kanizsa Uszoda Kft. felügyelõ bizottságába delegál a Fidesz-KDNP.
Arról is határozott a testület, hogy 2008. március 31.-ig meghosszabbítja lapunk fõszerkesztõje, Dóró János munkaviszonyát.

"Pártsemleges döntés jegyzõ-ügyben"

Eredménytelenül zárult azonban a jegyzõválasztás, amelynek idejére zárt ülést rendeltek el. Mint arról Marton István polgármester tájékoztatta a sajtó munkatársait, a tíz jelentkezõ közül négy már korábban visszalépett, a hat versenyben maradó közül pedig senki nem kapta meg a poszt betöltéséhez szükséges közgyûlési többséget – ilyen értelemben akár pártsemlegesnek is nevezhetõ a döntés. Rövid idõn belül újabb pályázat kiírására kerül sor, addig továbbra is dr. Gyergyák Krisztina aljegyzõ látja el a feladatot.
Következõ napirendként tárgyalta a közgyûlés az önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló elõterjesztést, mely szerint a vagyontárgyak értékesítését és vásárlását a korábbi ötmillió forint helyett tízmillió forintos értékhatárig tartozott volna a polgármester hatáskörébe, míg a Pénzügyi Bizottság a korábbi öt-húsz millió forintos értékhatár helyett tíz-húszmilliós értékhatárig dönthetett volna.

Határtalan bizalom

Böröcz Zoltán (MSZP) jelezte, nem járul hozzá ahhoz, hogy bármilyen formában csorbítsák a közgyûlés hatáskörét, annak ellenére sem, hogy a frakciónak és személy szerint neki is megvan a bizalma a polgármester iránt. Bene Csaba (Fidesz-KDNP) frakcióvezetõ örömét fejezte ki, s hangsúlyozta, hasonlóképpen a Fidesz-frakció bizalmát is élvezi Marton István, s ha már ekkora a bizalom, akkor meg kell szavazni az elõterjesztést. Röst János a hagyományoknak megfelelõen azt kérte a polgármestertõl, hogy vonja vissza az elõterjesztést. Tóth László megjegyezte: Böröcz Zoltán a polgármesterbe vetett bizalom kapcsán minden bizonnyal csak a maga nevében beszélt, ami a Marton István iránti lojalitásából fakad.
Végül az elõterjesztést jóváhagyta a közgyûlés.

Bérlakás rendelet, Bursa Hungarica

Marton István ezt követõen visszavonta az önkormányzati bérlakásokról szóló rendelet azon pontját, amely szabad kezet adott volna a mindenkori polgármesternek évi tíz bérlakás kiutalásában. Ellenben elfogadták a tervezet azon részét, amely arról szól, hogy a bérlakás-igények vizsgálatára egy úgynevezett Lakásügyi Elõkészítõ Bizottságot hoznak létre.
Elfogadta a testület a Hermann Ottó utcai tömbbelsõ szabályozási tervérõl szóló elõterjesztést is, amely alapján az érintett terület zöldfelületként kerül a város rendezési tervébe.
Védetté nyilvánította a testület az Erzsébet tért 13. alatti udvarban található csüngõ ágú japánakácot is – a kezdeményezésrõl lapunk is beszámolt.
Elfogadta a testület a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban való részvételrõl szóló elõterjesztést is.

Ébredés a mélygarázs-álomból

Régi és sokakat bosszantó problémára tett pontot a képviselõ-testület, amikor teljes összhangban arról döntött, hogy felbontja a szerzõdést a mélygarázsok építésére vállalkozó Silóparking Hungary Zrt.-vel, s intézkedik az Erzsébet téri gödrök betemetésérõl, az eredeti állapot visszaállításáról.
Cserti Tibor a napirendi pont kapcsán azt mondta, õ már a kezdetek kezdetén, még az elõzõ ciklusban kötött szerzõdések elõkészítése során figyelmeztette képviselõtársait és az akkori városvezetést arra, hogy a céget nem szabad komolyan venni, de hiába. Mint mondta, az elmúlt idõszakban legalább három alkalom kínálkozott arra, hogy az önkormányzat kihátráljon a szerzõdésbõl, erre azonban nem került sor egyszer sem, mostanra pedig már mintegy ötven-százmillió forintos kár keletkezett, hiszen az Erzsébet téri gödröket az önkormányzat pénzén kell betemetni.
Marton István polgármester reagálásában elmondta, a szerzõdést még az elõzõ testület kötötte, õ pedig a választások után egy hónappal nem akarta azt felülbírálni, mert bizonyosan számos bírálat érte volna a másik oldalról.
Hangsúlyozta, már korábban sem értett egyet a koncepcióval, ugyanis teljesen értelmetlen a városközpontba mélygarázst építeni, ha közben forgalomcsillapításról beszélünk.
Dr. Károlyi Attila (MSZP) határozott jogi lépésekre szólította fel a városvezetést, ugyanis az elõterjesztésben nem szerepel adat arra vonatkozóan, hogy ki viseli a helyreállítás költségeit?
Marton István polgármester kijelentette, ha jelképesen is, de másnap a képviselõ-testület tagjaival hozzálátnak a gödrök betemetésének, amelynek meggyorsítására akár társadalmi mozgalmat is lehetne indítani.
Bicsák Miklós (MSZP) a korábbi testület tagjaként azt mondta, örültek volna, ha az a mélygarázs, amit Cesena-ban láttak, megvalósult volna Nagykanizsán is. Belátja azonban, hogy hibáztak, most már minél elõbb korrigálni kell a hibát és le kell vonni a tanulságokat.

Testvérvárosunk: Bihács

Arról is döntöttek a képviselõk, hogy városunk csatlakozik a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez, valamint testvérvárosi kapcsolatot épít ki a boszniai Bihács várossal, amelynek vezetõi ilyen irányú kéréssel fordultak Nagykanizsa önkormányzati vezetõihez.
E napirend kapcsán Papp Ferenc (MSZDP) megjegyezte, ideje lenne a testvértelepülési kapcsolatok ápolását kiterjeszteni a lakosságra is, s egy-egy delegáció indítása esetén nem ártana esetleg városlakókat is toborozni a politikusokból, közszereplõkbõl álló küldöttségbe. Szerinte ugyanis így lehet igazán tartalommal megtölteni a kétoldalú kapcsolatokat.

Vízmû, utoljára

Az utolsó napirendi pontban a szocialista Tóth László beadványát tárgyalták a képviselõk, aki a Dél-Zalai Víz- és Csatornamû Zrt. vezérigazgató-választása során történteket, jelesül Cseresnyés Péter alpolgármester tevékenységét tartotta aggályosnak. Mint ismeretes, a baloldal szerint az alpolgármester az ügyben nem teljesítette a közgyûlés által kiszabott határozatot, miszerint Cseresnyés Péter csak Molnár Szabolcsot jelölhette volna a posztra, s nem Kassai Zoltánt, akit végül elsöprõ többséggel választottak meg a tulajdonos önkormányzatok polgármesterei.
Cseresnyés Péter a felvetésekre egy hasonlattal reagált: a Kassai Zoltán jelölését jogszerûtlennek tartó politikusok most egy lavórban akarnak vihart gerjeszteni. Azt mondta: e helyett inkább örülni kellene a szerény eredménynek, s felszólította a kételkedõket, hogy fogadják el a nyolcvanfõs tulajdonosi közgyûlés döntését.
Különösen Dr. Károlyi Attila (MSZP) tartotta aggályosnak Cseresnyés Péter lépését, s hangsúlyozta: a jelölés jogát a közgyûlés saját hatáskörébe vonta, s az nem az alpolgármester privilégiuma. Véleménye szerint a közgyûlési határozat nem megkerülhetõ.
Marton István polgármester megjegyezte, aki nem örül az eredménynek, s politikai ügyet akar abból csinálni, az bátran forduljon a közigazgatási hivatalhoz, amely megállapítja, történt-e törvénytelenség, vagy nem. Véleménye szerint nagy hiba lett volna, ha a három hónapja tartó huzavona után Cseresnyés Péter nem vállalja fel a kompromisszumos megoldást.
Böröcz Zoltán úgy látja, az alpolgármester megpróbálta ugyan képviselni az eredeti közgyûlési határozatot, azonban nem járt sikerrel. Ezért valóban szükség volt egy kompromisszumos megoldásra, azt azonban elõzõleg jóvá kellett volna hagyatni a képviselõkkel egy rendkívüli közgyûlésen, amit viszont elmulasztottak összehívni. Szerinte az alpolgármester ezért valóban jogszerûtlenül járt el, ám a vezérigazgató legitimitása ettõl függetlenül megkérdõjelezhetetlen.
Cserti Tibor azon véleményének adott hangot, miszerint örül, hogy végre pont került egy régóta tisztázatlan jogi állapot végére.
Azzal pedig valamennyi hozzászóló egyetértett, hogy Kassai Zoltán a legalkalmasabb a vezérigazgatói feladatok ellátására.

Horváth Attila