„Egy nemzet ereje a kimûvelt emberfõk sokaságában rejlik”- Széchenyi István e gondolata jegyében emlékeztek meg idén is méltó módon városunkban a Magyar Tudomány Napjára. A szakmai fórummal egybekötött rendezvényen az oktatásban magas pozíciót betöltõ elõadók adtak közelképet arról – különbözõ vetületek tükrében – miként épül bele a tudomány a mindennapjainkba.

A „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban” címû elõadás-és vitasorozat nyolcvannegyedik szakmai fórumának témája ezúttal hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége volt. A Medgyaszay Házban megtartott eseménnyel immár negyedik alkalommal csatlakoztak ahhoz a rendezvénysorozathoz, mellyel a résztvevõk és a szervezõk – a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), városunk Önkormányzata, a Nagykanizsa és Térsége TISZK – hozzájárultak az ország fejlõdéséhez, tudományos szinten. Ezen gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket Mérksz Andor, Kanizsa TISZK Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója.

Majd Dénes Sándor alpolgármester megnyitó beszédében üdvözölte és méltatta a rendezvényt. Elmondta: „Érdekes és gondolatokat ébresztõ a GTTSZ- nek elõadás-és vitasorozata, amely a „Hogyan tovább Magyarország az EU-ban?”címet viseli. Nos, erre a kérdésre különféle válaszok születhetnek. Nagyon eltérõ álláspontok vannak jelen ugyanis a magyar közéletben az Unióval kapcsolatban, ezért nem haszontalan, sõt, kifejezetten hasznos, ha errõl a témáról, nyugodtan, higgadtan, szót válthatunk. Akadnak, akik már nyíltan kimondják: Magyarországnak ki kellene lépnie, és vannak, akik csak az Unióban tudják elképzelni az ország jövõjét. A két véglet között pedig megannyi árnyalat található. Nos, e kérdésben nem szeretnék állás foglalni – emelte ki Dénes Sándor- csupán emlékeztetnék arra: Magyarország Szent István óta Európa egyik bástyája – szellemi és kulturális értelemben mindenképpen”. Az alpolgármester gondolataival rávilágított a szakmai fórum lényegére, mely elsõsorban arra hivatott, hogy hazánk tudományos életét vizsgálja az innováció és a versenyképesség szempontjából. Hiszen „olyan témát feszeget – szögezte le a városatya - amely kijelöli és meghatározza egy ország sorsát, további útját.” Dénes Sándor Nagykanizsa jelenérõl is szólt: „Városunkban otthonra talált a tudomány, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza révén, immár egyetemi városként, ezt szerénytelenség nélkül kijelenthetjük. Ráadásul a PEN olyan szakmákat kínál, amelyek a piacon is versenyképesek, és Nagykanizsa szempontjából rendkívül fontosak. A város ugyanis a gépgyártás egyik hazai fellegvára, így a gépészmérnök-képzés tovább erõsíti, erõsítheti ezt a pozíciót. A logisztika pedig a másik olyan terület, amelyet Nagykanizsa kitörési pontjaként szoktak említeni. Ezt is lehet tanulni az egyetemi kampuszon. És itt kell megemlíteni, hogy a TISZK olyan rugalmas, a piaci körülményekhez, igényekhez igazodó struktúrát igyekszik kialakítani, amely biztosítja a megfelelõ szakember-utánpótlást. Ez pedig a város szempontjából komoly versenyképességi tényezõ, hiszen a lehetséges befektetõk, más szempontok mellett, ezt kiemelten kezelik. És ezen a téren nem állunk rosszul. Az innovációban pedig Nagykanizsa az élen jár. Egyrészt olyan, a nemzetközi piacokon is jelen lévõ, például gépgyártással, vízkezeléssel és bútorkészítéssel foglalkozó cégek mûködnek itt, amelyek rendkívül innovatívak, versenyképesek, ezt bizonyítja az is, hogy a válságban is helyt állnak, sõt, fejlõdnek, gyarapodnak. Másrészt maga a város is innovatívnak tekinthetõ, hiszen például a megújuló energiák használatára céget alapított, amely olyan energiastratégiát tesz le az asztalra, amely biztosíthatja, hogy az úgynevezett zöld iparban is meghatározó, példa és minta lehet Nagykanizsa. Már vannak olyan intézményeink, amelyek a Nap- illetve a földhõt hasznosítják, és tervezett beruházásainknál is fontos szempont a környezetvédelem, a megújuló energiák felhasználása. Nagykanizsa tagja a Polgármesterek Szövetségének, amely olyan európai városokat tömörít, amelyek részt kívánnak vállalni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, és vállalják, hogy 2020-ig érzékelhetõ, mérhetõ eredmény érnek el ezen a területen. Ez a rövid ismertetés is azt bizonyítja – hangsúlyozta Dénes Sándor - hogy városunk komolyan veszi a tudományt, az innovációt, és mindezt a saját pozíciója, versenyképességének javítása érdekében használja is. Ez a szimbiózis pedig, hitünk szerint, sikerre vezet.”
Az alpolgármester beszéde után Janzsó Antal, a GTTSZ Nyugat-dunántúli Régiójának társelnöke kívánt szavaival tartalmas szellemi gyarapodást a szakmai fórum résztvevõinek. Gondolatait követõen pedig különbözõ elõadások hangzottak el a tudományos életben aktívan tevékenykedõ, oktatásügyben ismert és elismert szakemberektõl. Elsõként Dr. habil Bertalan Pétertõl, aki a globalizáció és a tudomány kapcsolatát ismertette a 21. század elején. Az egyetemi docens szerint lokálisan kell gondolkodnunk ahhoz, hogy globálisan cselekvõképesek legyünk. Ám elengedhetetlen az is, hogy ne elszigetelten, hanem innovatívan szemléljük a világot. A Kaposvári Egyetem politológia vezetõ-tanára szavaival elõtérbe állította azt a tényt, miszerint a környezetet mennyire terheli meg az ember gazdasági tevékenységével, ahogy azt is, hogy a fogyasztói társadalom alapkövét képezõ emberek közül mindössze 8 milliárd tartható el jóléti módon a Földön. A tanulás és a tudás fontosságára is felhívta a figyelmet az egyetemi docens, csakúgy mint arra, hogy a technika és a tudomány archaikus fejlõdése miatt sok figyelmet kell fordítani az átképzésre és a továbbképzésre. Az” okos és intelligens világunkról?” Dr. Jaskó Szilárd, a PEN mérnöktanára, az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazatról Dr.habil Dublecz Károly, a PE Georgikon Karának dékánja, a tudomány, technika és a mûvészetek kapcsolatáról Baráth Zoltán, a Farkas Ferenc Zene-és Aranymetszés Mûvészeti Iskola igazgatója, érzelmeink fogságáról Dr. József István egyetemi docens, az elsõ magyar mûholdról Varga Lajos fejlesztõ mérnök tartott elõadást.
Sz. Zs.

További képek a galériában.