A Múzeumok Õszi Fesztiválja keretében nyílt meg az Emlékképek a kiskanizsai színjátszás történetébõl címû idõszaki kiállítás a Thúry György Múzeumban. A válogatás az Együtt Kiskanizsáért Egyesület fényképgyûjteményébõl és a múzeum fotótárából készült.

Eddig három – a dolgos hétköznapok, az esküvõi viselet, a tanítók és az iskolai évek – témakörben nyílt idõszaki kiállítás. Most pedig, negyedik alkalommal ismét kiskanizsai fotók láthatóak, mégpedig a helyiek színjátszásának történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a múzeum folyosóját megtöltõ képek segítségével. Száraz Csilla múzeumigazgató köszöntõjét követõen Dénes Sándor alpolgármester nyitotta meg Horváth Jánosnénak, az Együtt Kiskanizsáért Egyesület elnökének és Kunics Zsuzsa történész muzeológus áldozatos munkájának köszönhetõen létrejött fotókiállítást.

– Ezek a fényképek a múltról szólnak, és a jelennek üzennek. Azt bizonyítják, hogy ma is lehetünk lokálpatrióták, kötõdhetünk a lakóhelyünkhöz, a múltunkhoz. A múlt tisztelete a jövõ alapja, ugyanis jövõnk a múltban gyökerezik. Múltunknak a megismerése, hagyományainknak az ápolása a ma nemzedékének elengedhetetlen kötelessége – kezdte megnyitó beszédét Dénes Sándor.
Ezt követõen a kiskanizsai színjátszás történetét elevenítette fel beszédében az alpolgármester. A társas élet és a mûvelõdés fejlesztésére 1870-ben alakult meg Hajgató Sándor vezetésével a Kiskanizsai Polgári Olvasókör. Rendszerint vasárnap tartották összejöveteleiket, továbbá színi és ismeretterjesztõ elõadásokat, bálokat szerveztek. A színjátszók õsszel, a betakarítási munkák után kezdték el az elõadások próbáit. Az õszi, Katalin napi mulatságot hagyományosan minden évben színi elõadás kísérte, majd karácsonykor és farsang idején is bemutattak egy-egy darabot. A nagysikerû elõadásokat késõbb a városi színházban is mûsorra tûzték. Az 1902-ben alakult Ifjúsági Egyesület, mely 1921-tõl Katolikus Ifjúsági Egyesület nevet vette fel, az olvasókörrel kötött megállapodás értelmében használhatták a kör helységeit, könyvtárát és itt mutatták be a színi elõadásaikat is. Együtt és külön is sorra játszották a színdarabokat. Az olvasókör az ifjúsági egyesület, az iskolai csoportok mellett helyet adott a kiskanizsai Levente Egyesület nagysikerû elõadásainak is. Az olvasókör 1949-ben szûnt meg, majd 1956 októberétõl egy rövid ideig újra engedélyezték a mûködését. A székházat, mely 1963-ban vette fel a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház nevet, 1958-tól kultúrházként használták. A színi elõadások sora az ’50-es évektõl folytatódott. Tinta Gyula vezetésével népszínmûveket, vígjátékokat, zenés darabokat és szórakoztató egyfelvonásosokat mutattak be. Sikerüket jelzi, hogy az elõadásokat a környezõ településeken is bemutatták, sõt az egykori Jugoszláviában is felléptek. A társulat késõbb Kápolnás Zoltán vezetésével a ’70-es évek közepéig mûködött.
– Mi, utódok legyünk büszkék arra, hogy itt, Nagykanizsán élhetünk, legyünk büszkék hagyományainkra és értékeinkre - ezekkel a gondolatokkal ajánlotta a népes közönség figyelmébe a kiállítást az alpolgármester.
V.M.

További képek a galériában.