Magyarországon minden tizedik gyerek a terhesség 37. hete elõtt jön a világra. Elsõdlegesen a koraszülés tehetõ felelõssé az újszülöttek halálozásáért világszerte, az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében pedig a második leggyakoribb halálozási ok. Magyarországon, - felismerve a probléma súlyosságát - ma már népbetegségként kezelik.

A koraszülések száma azonban nemcsak hazánkban, hanem az egész világon növekszik. 2010-ben csaknem 15 millió gyerek született meg a 37. terhességi hét elõtt, azaz minden kilencedik gyerek koraszülöttként jött világra. A közelebbrõl megvizsgált országok egyetlen közös jellemzõje, hogy növekszik a koraszülések száma. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett adatai szerint 2010-ben 8,6 százalék volt a koraszülések aránya, amely 1990-2010 között évente átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett. Az Európai Unió tagállamaiban ez a szám 6% körül mozog, a skandináv országokban pedig mindössze 3–4%. A globális statisztikában szereplõ 184 ország közül Magyarország a koraszületések aránya tekintetében a mezõny második felében található, a 119. helyet foglalja el.

Nagy különbség mutatkozik a 28. hét elõtt születettek túlélési mutatóiban a szegény és a gazdagabb országok között. A szegény országokban a legesendõbbek több mint 90 százaléka meghal élete elsõ napjaiban, míg a tehetõsebb országokban ez az arány átlagosan kevesebb, mint 10 százalék.

„A koraszülés komoly népegészségügyi problémát is jelent, hiszen a kis súlyú csecsemõk életben tartása és megfelelõ életminõségének biztosítása rengeteg pénzbe kerül. Az évente körülbelül 8000 koraszülött közül mintegy 5000 - egy speciális intenzív osztályon - a Koraszülött Intenzív Osztályon (PIC) kezdi életét. Ez rendkívül komoly kihívást jelent az egész egészségügy számára, hiszen ennyi új megbetegedés más szakterületeken nem nagyon jellemzõ” - mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezetõ fõorvosa.

A koraszülés gyakoriságát sok tényezõ befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Magyarországon például az északkeleti megyékben, a roma lakosság körében jelentõsen gyakoribb a koraszülés az országos átlagnál.

Jelentõs elõrelépést hozhat az ismert kockázati tényezõk kiküszöbölése: az alultápláltság, az elhízottság, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a szájhigiénia, a fertõzések és az anya szélsõséges életkora, a többes terhességek és a kis korkülönbség.

„Mindez azonban nem elegendõ, ha a jelentõs mértékû javulást szeretnék a koraszülések számának befolyásolásával. Nyilvánvaló, hogy a megelõzést kell fókuszba helyezni, hiszen mind az újszülöttek életminõsége szempontjából, mind pedig egészségügyi-költségvetési szempontból ez a legjobb megoldás. Miután a lehetõségek adottak és a döntéshozók is – akceptálva a szakemberek álláspontját – a megelõzés fontosságát hangsúlyozzák, joggal bízhatunk abban, hogy a magyarországi helyzet már a közeljövõben pozitív irányban változik” - mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezetõ fõorvosa.

Kanizsa