Deli Alfréd festõmûvész és Rõti József szobrászmûvész alkotásaiból nyílt kiállítás a HSMK galériájában. A két alkotó mûveit bemutató tárlatot Kassainé Szarjas Gertrúd festõmûvész ajánlotta a tárlatlátogatók figyelmébe.

Deli Alfréd Dióskálon született 1937-ben. Jelenleg is ott él és alkot, a falu szép környezete, a dombok, völgyek, erdõk és patakok örök térmákat nyújtó környezetében. Az általános iskola után Nagykanizsán teltek középiskolás évei. A legendás gépipari technikumban 1955-ben végzett gépipari technikusként. Gyermekkorától érdeklõdött a képzõmûvészet iránt, már akkor is szívesen rajzolt, festett. A nagy mesterek mûveit másolva tanult Barabás Miklóstól, Paál Lászlótól és Munkácsy Mihálytól. Kiforrott alkotóvá vált, ezt bizonyítja sikeres szereplése az 1978-as a siófoki festõversenyen, ahol közönségdíjat nyert el. Majd két egymás utáni évben, 1982-ben és 83-ban Pusztavacson, az ország mértani közepén 1. helyezést ért el az országos amatõr mûvészeti kiállításon. Nagyméretû képeket is fest: a 3x9 méteres Kilátás a Szépkilátótól címû képe Gyenesdiáson készült. A 3x5 méteres Feszty körképrõl készült Árpád és vezérei részlet a dióskáli Faluházban található. A Krakkói Krisztus címû oltárképe az alsópáhoki templomban látható, ezen kívül õ festette a lenti templom oltárképét is. Realista festõnek tartja magát, csak azt festi meg, ami igazán megihleti. Szeretettel, tudással figyeli környezetét, a tájat, a növényeket, az állatokat és az embereket is.
 

Rõti József szobrászmûvész Sárváron született 1944-ben. Iskoláit szülõvárosában végezte, onnan került a Testnevelési Fõiskolára, ahol 1970-ben diplomázott. 1980-tól Mihályfán él és alkot, nyugdíjba vonulásáig a helyi iskolában tanított testnevelést. Érdeklõdése 1973-ban irányult a szobrászat felé. Tudását autodidakta módon fejlesztve el kellett sajátítania a fa megmunkálásának technikai fortélyait, melyet ma már mesterfokon mûvel. Szabolcs Péter szobrászmûvész pozitív véleménye további lendületet adott munkásságának. Megtalálta azt a sajátos utat, plasztikai formanyelvet, amely egyedivé teszi mûveit. Mûvészetének témáit a környezõ világ sokszínûsége adja. Lírai mûvei az örök emberi értékeket tükrözik. Szobrai egyediek, simogathatók, finoman megmunkáltak, beleláthatjuk saját gondolatainkat.

B.E.