A jövõben csak azok szavazhatnak az országgyûlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik elõzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe.

 A parlament hétfõn név szerinti szavazással - 251 képviselõ egyetértésével, 91 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett - fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt elõzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza.
A feliratkozás a következõ ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs idõszak a szavazást megelõzõ 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdõdik.
A Magyarországon élõk az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzõnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyzõ keresse fel õket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetõségét.
A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.
A parlament alkotmányügyi bizottsága korábban azt kezdeményezte, hogy a települési jegyzõk 2013. szeptember 1. és december 31. között minden választópolgárhoz menjenek el és tájékoztassák õket a választójog gyakorlásának feltételeirõl. Ezt azonban a zárószavazás elõtt a Miniszterelnökséget vezetõ Lázár János javaslatára törölték az elõterjesztésbõl.
A jogszabály így mindössze azt köti ki, hogy a választókat a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a névjegyzékbevétel módjáról. A tájékoztatás idõpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg.
A választói névjegyzékben szereplõk adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitûzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.
Az ajánlószelvény-gyûjtés megszûnik. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyûjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhetõ, akik nem regisztráltak. Ezért - szintén Lázár János javaslatára - az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett.
A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás elõtt adja át az ajánlóíveket az igénylõknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyûjtésében részt vevõk nevét és lakcímét.
A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fõvárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhetõ, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet.
Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölõ szervezetek.
A választást a szavazás elõtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.
A választásokat vasárnap kell megtartani, és idõpontjuk a jövõben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhetõ a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján.
Az idõközi választást a mandátum megüresedésétõl számított négy hónapon belülre kell kitûzni.
A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek.
Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat.
A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.
A magyarországi lakcímmel rendelkezõknek fennmarad a lehetõség, hogy ha külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is szavazhatnak. A határon túl élõ magyar állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelõzõ napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelõzõ 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktõl eltérõ választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszûnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésõbb a szavazást megelõzõ második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.
Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.
Megújulnak a központi választási szervek is: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkezõ, valamint az országos listát állító jelölõszervezetek által megbízott tagokkal.
A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként mûködõ Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetõjét a miniszterelnök javaslatára az államfõ nevezi ki, ugyancsak kilenc évre.
Az eljárási törvény módosítja a pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, gyõri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti elõterjesztõk közlése szerint technikai pontosítást hajtottak végre.

MTI - Kanizsa