Horvátországról már rengeteg útikönyv jelent meg, de nemrég egy olyan, valószínûleg egyedülálló kötet került a boltok polcaira Lendvai Béla tollából, mely szórakoztató, ugyanakkor informatív módon mutatja be az Adriai-tenger horvátországi szakaszát, annak lakóit, furcsaságait, számos praktikus tanáccsal gazdagítva az érdeklõdõket. A riportkönyv az Adriakék, tengerzöld címet viseli.

Lendvai Béla, az MTI Zala Megyei tudósítója, aki éveken át Horvátországban is dolgozott, újságíróként és magánemberként is bejárta az Adria partjának horvát területeit. Hírügynökségi tudósítóként több mint két-háromszáz írása jelent meg az elmúlt esztendõkben az ország turisztikai és gazdasági eseményeirõl, eredményeirõl és újdonságairól. Ennek elismeréseként 2009-ben a Horvát Idegenforgalmi Szervezet és a Horvát Turisztikai Minisztérium a külföldi újságíróknak adható Arany Toll-díjjal (Zlatna penkala) illette.
A kiadvány, mely az Atlantic Press Kiadó gondozásában látott napvilágot, a majd tizenöt év alatt összegyûjtött tapasztalatait és élményeit tartalmazza. – A családommal és a munkám révén is rendszeresen járok Horvátországba. Ezt az ismerõseim és a kollégáim is tudják, és rengeteg kérdéssel bombáznak, merre menjenek, mikor érdemes utazni. A tapasztaltak összefoglalásának ötlete ekkor fogalmazódott meg bennem, hátha ezzel másoknak is a segítségére tudok lenni – idézte fel a kezdeteket Lendvai Béla, majd hozzátette, a riportkönyv alapvetõen nem arról szól, hogy mit érdemes megnézni, hanem olyan érdekességeket próbált öszszegyûjteni, melyeket nem taglalnak az útikönyvek. A célja az volt, hogy egy átlagos turista szemével látott dolgokat próbálja megmagyarázni, hogy miért olyanok, amilyenek.
Így többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy milyenek a horvát emberek és hogyan élnek? Mitõl olyan varázslatos az a vidék? Hogyan viszonyulnak a magyar turistákhoz? Hogyan és mibõl építettek tíz év alatt ezer kilométernyi kitûnõ, négysávos autósztrádát? Hova utazzunk, ha látni szeretnénk az adriai delfineket? Mit keresett Winnetou és Piedone Dalmáciában? Melyik városban találta „rémületesen” gyönyörûnek a naplementét Alfred Hitchcock? Mi köze van A király beszéde címû Oscar-díjas filmnek a horvátországi nudizmushoz? Utóbbi kérdésre a tudósító elárulta a választ.
– A két világháború között VIII. Edward király volt a trónon, akirõl a film is szól. Edward király az amerikai barátnõjével közösen egy hajóúton vett részt 1936-ban a Földközi-tengeren. Megálltak a Rab-szigetnél, ahol minden ruhadarabot ledobtak magukról és úgy fürödtek. Mindenki szájtátva figyelte õket. Már a 20. század elején voltak nudisták, de ez az eset nagy hírverést kapott – avatott be a könyv részleteibe Lendvai Béla.
A kötet írója a fentieken túl bemutatja a jellemzõ növény- és állatvilágot is, valamint külön fejezetben taglalja, hogy mi jellemzi a horvátokat és a gondolkodásukat, mindezt azért, hogy meg tudjuk érteni õket. A szálláslehetõségeken és fejlesztéseken túl némi adatot is tartalmaz a riportkönyv, mely a Horvátországba látogatók számát mutatja. A magyarok ezen a listán minden évben az elsõ tízben vannak a küldõ nemzetek között.
– A közlekedésnek is szántam egy részt, hiszen állandó téma, hogy mennyibe kerül az autópályadíj, hol kell fizetni. Ebben az utakról, a hajózásról, a repülõterekrõl is szót ejtek. Az építkezésük jellemzõit, a kis szûk sikátoros építkezési módot és a kõházakat is bemutatom, és megpróbálom viszszaadni azok egyedi hangulatát – mondta.
A szerzõ irodalmi igényességgel ábrázolja a Horvátországban található kincseket, a világörökségnek nyilvánított területeket, a mai napig gyönyörû ezer éves emlékeket, hiszen a görögök, a rómaiak, a magyarok, a velenceiek és Napóleon is maradandó nyomot hagyott maga után. Kevésbé ismert tudnivalókat olvashatunk a legjellemzõbb tengerparti városokról, településekrõl, szigetekrõl Isztriától egészen Dubrovnikig. Kevesen tudják például azt, hogy a Rab és Krk-szigetek között két sziget található, amelyek az Alcatrazhoz hasonlóan börtönszigetek voltak egészen 1989-ig.
A kötet végén weblapcímek lelhetõek fel, melyekrõl információkat lehet összegyûjteni, akár turisztikai, szálláskeresés vagy idõjárás kérdéskörökben. A másik mellékletben pedig gyönyörû képek láthatóak, melyeket a szerzõ maga készített.
– A könyv nem lehet teljes, viszont létrehoztam egy weblapot is (www.adriakek.hu), amelyen folyamatosan frissítem az esetleg változó adatokat.
A kötet elsõ bemutatója december 4-én lesz a budapesti Alexandra Pódiumon, majd másnap a dunai A38-as hajón tartják az önálló könyvbemutatót. December 6-án pedig Zalaegerszegen, ezt követõen pedig Nagykanizsán mutatkozik be a szerzõ.
 

Varga Mónika