A megszokott gyakorlattól eltérõen ezúttal az elõzõ napi közgyûlés egyetlen témáját emelte ki pénteki sajtótájékoztatóján Cseresnyés Péter polgármester. A testület által elfogadott arculatváltoztatás tartalmáról osztotta meg gondolatait a sajtó képviselõivel.

– Többen föltették a kérdést; mi az oka az arculatváltásnak? – Legfõképpen az – folytatta a polgármester, hogy igazából nem volt a városnak egy olyan általánosan használható logoja és szlogenje, amely meghatározta Kanizsát. Kellett egy olyan jelmondat, jelkép, amelyet a város önkormányzata használni tud, és szerepeltetheti különbözõ kiadványain. Könnyen lerajzolható – akár egy gyermek számára is –, játékos, kedves és olyan színeket, hatást nyújt, ami felkelti, megragadja az emberek figyelmét.

Mintegy féléves munka után került a közgyûlés elé az anyag. Természetesen nem mindenkinek fog tetszeni – jegyezte meg a polgármester, de már sokan megkedvelték – tette hozzá. Az új arculat remélem, mindazoknak elnyeri a tetszését, akik most kritikával fogadták akár a közgyûlés tagjai közül is. Elfogadják, és a késõbbiekben használják Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának a jelképeként, jelmondataként.

Egy másik szempontból is megmagyarázta a felvetett kérdést a polgármester:
– Újra kell pozícionálni Nagykanizsát. Egy önbizalommal teli város képét kell mutatni a külvilág felé, és talán a jelmondat erre alkalmas. Nemcsak azért, mert én így tartom. Sokan vélekednek úgy, hogy Nagykanizsa nagy lehetõségeket tud nyújtani mindazoknak, akik ebben a városban gondolkodnak akár gazdasági szempontból, vagy az élet más területén. A gazdasági élet szereplõinek azt próbáljuk sugallni, hogy érdemes idejönni, mert vannak lehetõségek ebben a városban, és ezt szeretnénk kifejezni az új szlogennel. A kanizsaiak pedig legyenek büszkék arra, hogy egy olyan városban élnek, amelyik sokkal nagyobb lehetõséget tud adni számukra, mint sok más település Magyarországon.

Egy példával is illusztrálta Cseresnyés Péter az elmondottakat. „Legyünk büszkék a városra” – mondta neki egy egyszerû városi polgár. Mivel õ rendszeresen a késõ esti órákban jár haza a munkahelyérõl, feltûnõ volt számára, hogy ez a város mennyivel világosabb, kivilágítottabb, mint sok más magyarországi település. Ez azt is jelenti – magyarázta –, hogy biztonságérzetet ad az embereknek. Nem beszélve arról, hogy ez az esti fény a polgárváros hangulatot is sugározza. Emellett, hála Isten, nekünk nagykanizsaiaknak sikerült a belvárost a régi pompájában megõrizni, amit kevés magyarországi nagyobb város mondhat el magáról.

A jelképekhez visszatérve, akár ezekkel is szeretnénk elérni, hogy zömében pozitív hírek szóljanak a városról. Ne hangozzék el olyan, mint a tegnapi közgyûlésen, hogy lekicsinylõen, pesszimistán beszélt az egyik képviselõ a városáról, ráadásul nem is volt igaz, amit mondott. Nincs rosszabb helyzetben munkaerõ és foglalkoztatás tekintetében Nagykanizsa, mint ezelõtt egy-vagy két éve. Sõt, a jelek azt mutatják, nemsokára sokkal jobb helyzetben lesz, hisz ahogy tegnap az alpolgármester úr és én is megemlítettem, a GE fejlesztése nem véletlen. Lehetõségeket látnak Nagykanizsában, úgy, ahogyan az olaszok is.

Igaz az, hogy nagy lehetõségek állnak a város elõtt, és nagy lehetõségeket tud adni másoknak is ez a város. Aki nem hiszi el, hogy történik valami a városban és fejlõdik a város, menjen el az Ipari Parkba, és megláthatja, hány beruházás épül, vagy éppen készen áll az átadásra, indításra. Ezen kívül konkrét érdeklõdés is van Nagykanizsa különbözõ területei iránt, amelyek újabb fejlesztéseket indukálhatnak.

Hogy egy vidám hangulatot kell sugározniaaz új jelképrendszernek, amiatt is van, mert szeretnénk, ha Nagykanizsa sokkal több tartalmas kikapcsolódást, szórakozást nyújtó programot adna a lakosságnak. Ennek megvalósításában támogatni akarjuk a civil szférát. Várjuk a civil kezdeményezéseket, levélben arra kértük õket, jelezzék a 2013-as évre tervezett, akár városi rendezvénnyé is fejleszthetõ programjaikat, amelyeket támogatni tudnánk.

Azt szeretnénk, hogy az új jelképrendszer általános legyen, és az egységes arculatot tükrözze. Nem a városé, hanem az önkormányzaté az embléma, ahogyan kijavítottuk a közgyûlési elõterjesztésben. Használjuk a kanizsai önkormányzat mindennapi munkájában: a levelezésben, borítékon, ajándéktárgyakon, jegyzettömbökön, hivatalos névjegykártyán. Sõt abban is gondolkodunk, hogy olyan ajándéktárgyakat látunk el ezzel a jelképrendszerrel és színvilággal, amelyeket a kereskedelmi forgalomban is meg lehet vásárolni a Tourinform Irodán keresztül. Ezáltal az ide látogató idegeneknek a késõbbiekben ismét eszébe juthat városunk, és kirándulási célpontként a visszatérésre inspirálja õket. Az identitásformálásban is szerepe lehet, hiszen ha ragaszkodnak ehhez a jelképrendszerhez az itt élõk, a kötõdésük is nagyobb lesz a városhoz.

A jelképrendszer váltással még valamit szeretnénk tükrözni – hangsúlyozta a polgármester. – A városvezetés megalapozott tervekkel rendelkezik ahhoz, hogy a jövõt az itt élõ emberek érdekében formálja. A terveken kívül megvannak hozzá mindazok az eszközök, amelyek segítségével, ha apró lépésekkel is, de folyamatosan tudjuk biztosítani a város fejlõdését. Az említett példák is ezt mutatják. Egyetlen egy lépést sem szabad a mai világban lebecsülni. Akkor, amikor a mindennapok ránk zúduló híreibõl azt lehet hallani, hogy más országok a gazdasági válság hatására alkalmazottakat bocsátanak el, fizetéseket csökkentenek, juttatásokat vonnak meg. Vagy éppen arról beszélnek, hogy országok csõd elõtt állnak, addig Magyarország stabilan áll, ezen belül Nagykanizsa is legalább annyira stabilan áll, mint az ország. Lépéseket kellett tennünk a takarékosság irányába, de kényszerbõl nem kellett elbocsátani dolgozókat. Sõt, a foglalkozatás helyzete stabil, növelésére komoly esélyünk és reményünk van a következõ években.

B.E.