Ma kezdõdik az adventi idõszak, amely Krisztus születésének ünnepéig, karácsonyig a várakozásra és a bûnbánatra szólítja a híveket. A templomokban országszerte advent elsõ vasárnapjának liturgiáját tartják.

 Az adventi készület hagyománya a 4. században alakult ki, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések elõtt háromhetes elõkészületi idõt tartottak. Az 5. században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelõzõ hat héten keresztül, ebbõl lett végül a négy vasárnapot átívelõ adventi idõszak.
Az adventi várakozás során nem csupán Krisztus születésére, hanem utolsó eljövetelére is készülõdnek a hívek, ez fõleg a bûnbánat, a böjt, valamint a lelki és tettekben megnyilvánuló jó cselekedetekben ölt testet. Az adventi koszorún megjelenõ lila szín is a bûnbánatot szimbolizálja, amelyet megtör a harmadik vasárnap rózsaszín gyertyával jelzett, örömre való utalása.
Az adventi idõszaknak több hagyományos, a lelki elmélyülést és Krisztus eljövetelére való felkészülést segítõ gyakorlata van. Ilyen egyebek mellett az adventi koszorú készítése, a különös odafigyelés embertársainkra, a titokban végzett jó cselekedetek és a családi, közösségi gyertyagyújtások.
Országszerte sok helyen tartanak ünnepi gyertyagyújtást advent elsõ vasárnapján.

MTI - Kanizsa