Szakmai konzultációra invitálta a helyi kis- és középvállalkozások képviselõit a polgármester és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara. A Vasember Házban megtartott tanácskozás apropója az volt, hogy összefogással még inkább elõsegítsék városunk fejlõdését a jelenben, jövõben egyaránt – melynek kulcsa a vállalkozói szféra, a kamara és az önkormányzat közti kétirányú információcsere.

Ugyanis Nagykanizsa egy olyan hely, ahol sokat számít, hogy a kis- és középvállalkozások hogyan gondolkodnak, valamint milyen elvárásaik vannak a város felé. Ezért tartanak rendszeresen olyan jellegû fórumokat – minden üzleti réteget érintõen – melyek a kapcsolat megszilárdítását, a közös, gyümölcsözõ munka elõsegítését célozzák meg.

Ehhez hasonló volt a közelmúltban lezajlott találkozó is, melyen a legnagyobb helyi létszámú és adófizetõ cégek vezetõit kérte fel közös eszmecserére a Polgármesteri Hivatal és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara (NAKKIK). Ezúttal pedig a kis- és középvállalkozókat, hiszen - mint ahogy a rendezvényen elhangzott - együtt, összefogással többet lehet tenni a városért. Ha Nagykanizsa még inkább fejlõdik, annak pozitív visszahatása lesz a cégekre is – hangzott el a rendezvényen, melyen a legnagyobb magyarországi bank, az OTP Nyrt. vállalkozói kapcsolattartója, Csehkis Gábor is vázolta a finanszírozás és a fejlõdés lehetõségeit a meghívottaknak.

A szakmai konzultációt követõ sajtótájékoztatón Cseresnyés Péter, városunk elsõ embere és a NAKIK elnöke elöljáróban összegezte a fórum igazi célját, értelmét. Három fõ gondolatsor köré lehet csoportosítani e rendezvény lényegét – emelte ki a polgármester. Az egyik, a város jelenlegi helyzete, a költségvetés hogy alakult ebben az évben, illetõleg, hogy fog alakulni jövõre. Melyek azok a nehézségek, amelyek eddig – esetlegesen akadályt gördítettek utunkba - valamint várhatóak-e még hasonló jellegû problémák. A másik, hogy milyen filozófia, koncepció mentén pályáztunk az elmúlt idõszakban. Cseresnyés Péter szavaival nyomatékosította a városvezetés, az önkormányzat azon törekvéseit, melynek jóvoltából több, sikeres projekt jött létre. Harmadik tényként pedig arra tért ki a polgármester, milyen fejlesztéseket eszközöltek, illetõleg ezeket az újításokat miért hajtották végre. Azonban - mint a városvezetõ sajnálatát fejezte ki – olyan jellegû panaszok is felvetõdtek, hogy kevés olyan pályázat valósult meg, mely kimondottan, közvetlenül gazdaságfejlesztésrõl szólt. „Ezért kellett sok olyan kiírásra benyújtanunk anyagot – hangsúlyozta a polgármester - amelyik nem kimondottan gazdaságfejlesztést jelent, de hasonló jellegû hatása volt. Ugyanis munkahelyet teremtett többeknek lebonyolítása során, vagy mert lehetõségét biztosítja/biztosította a gazdaság elõrelendítésének.”
Cseresnyés Péter tájékoztatójában rávilágított arra is, hogy a városvezetés az elmúlt években – egy kivételtõl eltekintve (mely nem érinti a kis- és középvállalkozókat) - a helyi adók mértékét nem emelte, ugyanis próbáltak arra figyelni, hogy a válságos helyzetben, mely 2008 óta Magyarországot is elérte és sújtja, legalább a város minél kevesebb terhet rójon a helyi gazdasági élet alapkövét képezõ vállalkozásokra.
A polgármester gondolataihoz csatlakozott dr. Polay József is. A NAKKIK elnöke értékelte a város gazdasági helyzetében a kis- és középvállalkozások betöltött szerepét. Ugyanis felmerült egy olyan lehetõség a nagy cégek közti megbeszélésen, hogy a kamara mûködjön közre abban, hogy kialakítsanak egy belsõ piacot. Legyen egyfajta láncszem, kommunikációs összekötõ a NAKKIK a különbözõ vállalkozói rétegek közt - ugyanis ezáltal új üzleti lehetõségek adódhatnak a kis-, közép és akár a nagyobb vállalkozások tekintetében. Azonban - mint Dr. Polay József elmondta - kevesebb a kisvállalkozók száma Nagykanizsán, mint más, hasonló városokban: jelenleg mintegy ötezren tevékenykednek lakókörnyezetünkben, ám ha többen lennének, több munkahelyet, álláslehetõséget is teremtenének a helyi polgároknak. Az innovációra is nagy hangsúlyt kell fektetni – szögezte le az elnök –, továbbá, hogy folyamatosan figyelni kell a piac változásait minden érdekeltnek. A szakmunkásképzés és a nyelvtanulás pedig a fejlõdés, a fejlesztés nyitja, ugyanis ennek jóvoltából lehet igazodni a kis- és középvállalkozások humán erõforrás igényeihez is.
Sz.Zs.