Letenye után második állomásként Újudvaron, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartott sajtótájékoztatóján jelentette be Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ a kormányzat azon döntését, mely az ötezres lélekszám alatti települések adósságát átvállalja. Jakab Sándor polgármester a környék polgármestereinek nevében megköszönte a jelentõs segítséget, és jelképesen rózsaszín csekkeket nyújtott át az országgyûlési képviselõnek.

Cseresnyés Péter elöljáróban kiemelte: sajnos az elmúlt idõszakban, elsõsorban az MSZP-s politikusok úgy tesznek, mintha az élet egy-két évvel ezelõtt kezdõdött volna. Vagy talán amnéziában szenvednek és elfelejtették milyen ország-rombolást vittek véghez 8 éven keresztül, és elfelejtik, hogy egy olyan romhalmazt hagytak maguk után a 2010-es kormányváltáskor, amit a mostaninak elõször el kell takarítani, majd azután kezdhetik az új építmény alapozását.

– Miért mondom ezt kimondottan önkormányzati szempontból? –Tudjuk, egy lakossági, valamint az embereket érintõ több fajta adósságkonszolidáción már túl vagyunk, viszont az önkormányzatok is olyan helyzetbe kerültek az elmúlt évek rossz gazdaság- és kormányzati politikája következtében, hogy ezen a területen is szükség volt egy adósságkonszolidációra.
– Hogy mik vezettek ide? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ: – a Medgyesi-Gyurcsány-Bajnai kormány kritikán aluli munkája. Általánosan összefoglalva: az állam takarékosság címszó alatt jó pár feladatot delegált az önkormányzatokhoz, majd miután ez megtörtént, az önkormányzatokat magukra hagyva semmiféle, vagy lényegesen kevesebb finanszírozást adott, mint ami a tényleges feladatellátáshoz szükséges lett volna. Ilyen volt például az oktatásügy. 2002-ben az oktatás területén az állami normatíva 70-75 százalékát fedezte a tényleges költségeknek. Ez ma 50 százalék alá csökkent. Tehát az önkormányzatoknak a saját bevételeikbõl kellett a hiányzó összeget kipótolni. Vagy úgy, hogy saját maguk tartottak fönn intézményt, vagy úgy, hogy közös intézményfenntartó társulásban mûködtették az iskoláikat, óvodáikat. Aztán egy elhibázott gazdaságpolitika eredményeként az európai uniós pénzek elosztásánál olyan helyzetet teremtettek, ami arra késztette az önkormányzatokat, hogy túlzott fejlesztésekbe hajszolják magukat. S mivel saját forrásuk nem volt – mert azt már intézményfenntartásra elköltötték –, hitelekhez kellett nyúlniuk a pályázat önrészének biztosításához. Ezáltal az önkormányzatok jelentõs része kisebb-nagyobb mértékben eladósodott, vagy olyan számlagörgetés történik még napjainkban is, ami teljes mértékben fellazítja a fizetési fegyelmet. Azért volt tehát szükség az adósságkonszolidációra, hogy tiszta kép alakuljon ki, és követhetõ legyen az önkormányzatok költségvetése, és gazdálkodása. Ezért a kormány pár héttel ezelõtt úgy döntött, hogy az 5 ezer fõ alatti önkormányzatokat – így Újudvarét is – még ebben az évben konszolidálja. Az 5 ezer fõ fölötti településeket pedig a követezõ év közepéig fogja konszolidálni, így Nagykanizsáét is.
A Cseresnyés Péter által elmondottakat Jakab Sándor polgármester még néhány adattal kiegészítette. Az újudvari önkormányzatnak a 2012-es költségvetését 30 millió forint hiánnyal kellett megtervezni, ami azt jelenti, hogy a 164 millió forintos büdzsébõl ekkora összeget igénylõ feladatra nem volt fedezetük. Nagy örömükre szolgált – hangsúlyozta Jakab Sándor, amikor meghallották, hogy a kormány rendezni kívánja 1956 település pénzügyi helyzetét. Újudvar hiteleit, mintegy 25 millió forintot átvállal az állam még ebben a hónapban. Ez az összeg háromféle banki adósságból tevõdött össze. Az elsõ hitel részleteit – melyet az új településrész építésekor vettek fel – 2026-ig kellett volna fizetni. Ebbõl jelenleg 10 millió forintos tartozásuk van. Ezen kívül a sportöltözõ felújításához biztosítandó önrészhez is vettek fel hitelt, továbbá ebben az évben már kétszer kellett megemelni a folyószámla hitelkeretüket annak érdekében, hogy tartozásaikat folyamatosan tudják fizetni. Mindezek összesen 25 millió forintot tesznek ki. Az adósság átvállalással óriási segítséget nyújtott az önkormányzatnak az állam, mert ha továbbra is az önkormányzatnak kellett volna kigazdálkodnia, sokkal jobban meg kellett volna húzni a „nadrágszíjat”, mintha nem ezt tették volna eddig is. Egy ilyen lépés után érthetõ a kormány részérõl az is – jegyezte meg az újudvari polgármester, hogy az állam elvárja a felelõs és takarékos gazdálkodást minden önkormányzattól. Elvárják tõlük, hogy csak annyit költsenek, amennyi bevételük van, és úgy tudja, hitelfelvételt is csak nagyon indokolt esetben engedélyez a kormány a jövõ évben. Úgy értékelte Jakab Sándor, a kormány ezzel a lépéssel levegõhöz juttatta az önkormányzatokat, és valamennyien tiszta lappal indulhatnak a következõ évnek, hiszen hogyha most nem érkezik meg a segítség, a következõ évet adósságrendezési eljárással kezdhette volna sok település. Természetesen, mint minden településvezetõ, õ is akkor lenne teljesen elégedett, ha a közüzemi és beszállítói számlatartozásukat is rendezni tudnák az állam segítségével még ebben az évben. Elmondta, a képviselõ testület a múlt heti ülésén úgy döntött, a 2013-as évet nem kezdik adóemeléssel. A takarékosság jegyében jövõre közös önkormányzatot hoznak létre Szepetnek községgel, így eredményesebben tudják mûködtetni a két hivatalt, és még sok hasonló lépést terveznek, mellyel ésszerûen csökkenthetõk a terheik – összegezte Jakab Sándor polgármester.
Végül a környék polgármestereinek képviseletében megköszönte Cseresnyés Péternek, hogy támogatta a Parlamentben a törvényjavaslatot, amely lehetõvé tette a települések adósságának elengedését, és jelképesen átadott néhány rózsaszínû csekket, jelezve azt, hogy az önkormányzatok adósságát az állam átvállalta, s innentõl az övéké a törlesztés dolga.
Az újudvari polgármester kikísérte a jó hírrel érkezõ vendégét a hivatalból. A Nap úgy simogatta a szemben lévõ hegyoldalt, mintha rügyeket akarna elõcsalogatni az ágakon, pedig odafönn, a fellegekben már készülõdött a hófúvás. A honatya a kocsija felé haladva megállt egy pillanatra, és megjegyezte: „Igaza volt Demján Sándornak, a Zalai Prima Primissia Díj átadásakor, amikor Zalát, a magyar Toszkánaként említette.” – majd karórájára pillantott, s a kormány mögé ült. Negyed óra múlva egy újabb eseményen kellett megjelennie.

B. E.