1872-ig Szent Miklós volt Miklósfa község neve. „Szemiklósi” vagyok – mondja magáról az idõskorú helybeli „szemiklósiasan” ma is. A határban a termõre állított földeket, a gondozott réteket a nemzetségeinkre, a családjainkra hagyó eleinktõl kaphatta a nevét a falu, a védõszentje, Szent Miklós tiszteletére.

A XIII. századi Legenda Aurea (Arany Legenda) említi, hogy a hajózók és a hajósok védõszentjeként is tisztelt Szent Miklós a III-IV. században élt (270?–335?), a keresztényüldözések idején. Kisázsia földjén Myra (Müra) városban égi jelre választották püspökké. Myra ma Demre nevû település a török fõvárostól, Ankarától dél-nyugatra. Az õ életútját a tisztesség, a becsületesség és az önzetlenség jellemezte. A késõbbi korokban a szeretetet és a fényt jelképezõ fehér színû palástban is ábrázolták alakját. Szent Miklóshoz kötõdik a gyermekek szeretetbõl való megajándékozásának a szokása, amely a XX. század második felétõl Magyarországon a Télapóról (tengerentúli szokás szerint a piros köpenyes kereskedelmi Mikulásról) szól, akinek a zsákjában ma már sem magyar alma, sem magyar mogyoró nincsen.
Az idei esztendõben Advent elsõ hetére esõ Szent Miklós nap alkalmából december 6-án a miklósfai Közmûvelõdési és Városszépítõ Egyesület a Mindenki Háza közösségi házba várt mindenkit egésznapos rendezvényére, amelynek része volt a ház szabadtéri részlegének az ünnepélyes átadása.
Az udvaron reggel, a szabad ég alatt az erõnlétet segítõ házi pálinkával indult a nap a dr. Kotnyek István Kertbarát Kör böllérei számára. Kezdetét vette a 250 kg-os disznó vágása, perzselése és bontása. Aki a ház kiállítótermében megtekintette a helybeli fotómûvésznek, Kotnyek Istvánnak az 1970-es évek Miklósfáját megörökítõ képeit, a nagyszüleink nemzedékeinek paraszti életébõl (TSZ korszak) láthatott felvételeket. Házi disznóvágást is a portán, az akkori, szalmával való pörkölés módjának megfelelõen.
A disznótoroshoz való hús feldolgozásánál szorgoskodó kertbarát körösök közül a „kánya hozta” (betelepült) tagok kérték, írjam meg, hogy õk nagyon büszkék arra, hogy ragaszkodnak a helyi szokások, hagyományok megtartásához. Délután az Iskola utcai Általános Iskola elsõs kisdiákjainak mûsora keretezte a Télapó ajándék osztását az iskolásoknak és az óvodásoknak.
Estefelé gyülekeztünk a Mindenki Házában, ahonnan a népes menet elindult a Kápolna téri Szent Miklós szoborhoz. A talapzaton elhelyeztük a megemlékezõ gyertyákat, mécseseket. Mindnyájunknak feladata a helyi kulturális örökségünk megõrzése és továbbadása az új nemzedékek számára.
A megemlékezést követõen került sor a Mindenki Háza Kulturális Udvara és Piknikezõ Centruma – kerthelyisége – felszentelésére és átadására. Bojtor Róbert esperes áldása után a somogyszentmiklósi (Miklósfa neve 1895-1950-ig) dr. Petrekovich Perjés András táj- és kertépítész mérnök a Virágos Magyarországért Szervezõ Bizottság alelnöke vágta át a nemzeti színû szalagot.
A közösségi kulturális teret határoló, korszerû elrendezésû kert-udvar a szabadtéri színpaddal és az épület közelségében kialakított, a dr. Petrekovich Perjés András tervezte Emlékparkkal egyedi hangulatúvá, különlegessé teszi a miklósfai Mindenki Házát és annak közvetlen környezetét.
Az est kulturális mûsorral folytatódott, amelyben közremûködött a miklósfai Nagyboldogasszony templom kórusa, a miklósfai Szirének Asszonykórus, Tulman Géza és Ekman József versmondók. A Somogyszentmiklóstól Nagykanizsáig tekintõ helytörténeti tárgyú, az 1960-as években íródott szakdolgozatokból, valamint egy tanítványa közelmúltbeli dolgozatából olvasott fel részleteket dr. Kotnyek Istvánné.
A rendezvény a kulturális udvar munkálataiban résztvevõk, támogató vállalkozók, magánszemélyek és a helyi közösségek részére adott, a miklósfai asszonyok helytállásával a szabadtéri kemencében és a benti konyhai tûzhelyeken készült disznótoros vacsorával zárult, amelyhez az ünnepi beszédet Dömötörffy Sándor a Közmûvelõdési és Városszépítõ Egyesület elnöke mondott. Dömötörffy Sándort ezúton is külön köszönet illeti az éveken át tartó munkálatok megszervezéséért, a Mindenki Háza épületének teljes megújulásáért.
A rendezvény helyszíneit Bóha János vezetésével a Miklósfai Polgárõr Egyesület biztosította.

Tóthné Kantó Katalin