Horvátországban közel 15 ezren vallották magukat magyar nemzetiségûnek a 2011-es népszámláláson - derül ki a horvát statisztikai hivatal (DZS) honlapján hétfõn közzétett adatokból.

 A statisztikai felvétel idõpontjában Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebbõl 90,42 százalék horvát nemzetiségû, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék.
Magyar nemzetiségûnek 14 048-en, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka vallotta magát.
Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok száma (0,94 százalék).
Járások szerint Eszék-Baranya megyében a hercegszöllõsi járásban volt a legmagasabb a magyar lakosság aránya: 38,66 százalék (1784 fõ). A bellyei járásban 29,62 százalék (1671 fõ), a darázsiban 24,58 százalék (680), az ernesztinovóiban 19,28 százalék (422), a baranyaszentistvániban (Petlovac) 13,72 százalék (330) volt a magyarok aránya. A Vukovár-Szerém megyei Tordinci járásban 371 fõ, vagyis 18,26 százalék vallotta magát magyarnak.
A magyart összesen 10 231 fõ jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fõ), illetve protestánsok (3344).
Bár a statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztet, hogy a 2011-es adatok az összlakosság definíciójának változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett ismertet egy nemzetiségek szerinti áttekintést is honlapján, az 1971 és 2011 közötti idõszakra vonatkozóan.
E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fõ), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségûnek.

MTI - Kanizsa