Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit ma adják át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

A szervezet által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint elismerésben részesül Böszörményi Gergely hitet és kultúrát megõrzõ tevékenysége, Györffy István néphagyomány- és tehetségmentõ munkássága, Kassai Lajos magyar lovas íjászatot újjáteremtõ tevékenysége, vitéz Somogyváry Gyula hazaszeretete, Zelnik József kultúraszolgálata, Czine Mihály irodalomtudósi és pedagógusi életmûve, valamint a Balázs Dénes és Kubassek János által létrehozott Magyar Földrajzi Múzeum.
Bogárdi Szabó István református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szerint Böszörményi Gergely megtanított minket arra, hogy újra szeressük zsoltárainkat, s hogy a legszebb dolog a dicsõség énekeit együtt zengeni.
Györffy Istvánról (1884-1939) a következõket írta Kósa László néprajztudós, az MTA rendes tagja: õstörténeti érdeklõdésének megfelelõen a magyarság keleti eredetének emlékeit nagy figyelemmel kutatta, mivel meggyõzõdése szerint ezek alkották népi kultúránk sajátos voltát, amely azt Európában másoktól megkülönböztette.
Kassai Lajos nem csupán egy íjat, egy érzést, hanem egy mesterséget is újjáélesztett. Íjkészítõ üzeme ma már sokféle típust gyárt a szkítától a hun aszimmetrikus íjon át a magyar visszacsapó íjig, s mellette az íjászat-lovasíjászat kiegészítõ felszereléseit a nyílvesszõtõl a lószerszámzatig - összegezte a díjazott munkásságát Lezsák Levente lovas oktató, kaszkadõr az MTI-hez eljuttatott méltatás szerint.
Takaró Mihály író, költõ, irodalomtörténész szerint Somogyváry Gyula személyében a költõt, a regényírót, a hõs katonát, a közéleti személyiséget, az országgyûlési képviselõt, a német fasizmus és a magyar kommunizmus által egyaránt üldözött, a magyarság valódi érdekei mellett rendíthetetlenül kiálló, s azért mártíriumot is szenvedni hajlandó férfit ünnepeljük a díjjal.
Zelnik József életpályáját múltunk megismerése, az értékek átmentésére való törekvés, a magyar kultúra megújítása, gyarapítása, egyetemessé tételének szándéka jellemzi - fogalmaz méltatásában Bakos István mûvelõdéskutató.
Czine Mihály az ország és az elcsatolt területek magyar íróit látogatva vagy otthonában vendégül látva, könyvtárakat, iskolákat és mûvelõdési házakat járva a rendszer kulturális politikájával, erkölcsi, esztétikai ítéleteivel szemben építette a másik Magyarországot. Azon kevesek közül való volt, akikben akkor maga a magyarság érezhette megbecsülve magát. Önálló magyar kulturális politika terhét vette a vállára és vitte életútján végig, rendületlenül - hangsúlyozza laudációjában Bíró Zoltán irodalomtörténész.
Minden tudománynak fontos része saját történetének ismerete, megismertetése, amit sokféleképpen lehet megvalósítani. A geográfia csaknem 2500 éves, benne a magyar földrajz is több száz éves múltra tekint vissza. Még 30 éve sincs, hogy megnyílt az ennek a múltnak szentelt Magyar Földrajzi Múzeum: Balázs Dénes és Kubassek János azok, akik megálmodták és megvalósították ezt az intézményt - írta méltatásában Gábris Gyula földrajztudós.

MTI - Kanizsa