Afrika keleti részén telelnek azok a fehér gólyák, amelyeket nyáron láttak el mûholdas jeladóval a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), illetve a szlovákiai társszervezet munkatársai. A gólyák vándorútja és telelése így internetes térképeken bárki számára nyomon követhetõ – mondta el Papp Ferenc programkoordinátor, az MME Nógrád megyei titkára az MTI-nek.

A Magyarország északi és Szlovákia déli részén megjelölt 11, nagyrészt 2012-ben kikelt fiatal madár mindegyike nevet is kapott. A vonulás során három érte el közülük Afrikát, mindegyikük a gólyák hagyományos útvonalát követve. A Közép- és Kelet-Európában fészkelõ, nagy testû madarak ugyanis nem vállalkoznak a nyílt tenger átrepülésére. A Boszporusznál gyülekeznek, majd Anatólia és a Közel-Kelet partvidéke felett a Nílus torkolatvidékéig repülnek, innen a folyam völgyét követve jutnak el Kelet-Afrikába, vagy még délebbre.
"A Patak nevû – a Nógrád megyei Patak község határában befogott és jeladóval ellátott – madár gyorsan vonult, már augusztus végére a Száhel-övezetbe ért. Itt a Szahara peremén, Csádban idõzött több hétig – mondta Papp Ferenc. – Innen visszatért a Nílus mellé, majd Szudánon és Dél-Szudánon keresztül az Etióp-magasföldig repült. Jelenleg is ott telel, a 2200-2300 méteres tengerszint feletti magasságban fekvõ mezõgazdasági területeken táplálkozva."
Az MME nógrádi titkára hozzátette: Olivér, egy Kassa közelében jelölt gólya Szudánban kezdte meg a telelést, majd Eritreán keresztül Etiópiába repült. Itt egy nemzeti parkban idõzött, közben pár órára Szomáliába is ellátogatott. Október elején elnémult a jeladója, december 10-én azonban újra jelentkezett, pillanatnyilag Kenya középsõ részén tartózkodik.
A Tisza nevû, Nyíregyházán megjelölt madár a csapatával együtt hosszasan idõzött elõbb az isztambuli, majd az izmiti szeméttelepen. Csak szeptember végén vonult tovább, hat nap alatt téve meg az utat Izmittõl a Vörös-tengerig. Egyiptomban, a Nasszer-tó mellett megpihent, majd a szudáni Wadi Halfa város közelébõl érkezett az utolsó jel az adójáról. Róla már hetek óta nem tudni semmit.
"A Zagyva nevû madár nem a gólyák szokásos, Magyarországról délkelet felé vezetõ útvonalán vándorolt, hanem a Kazán-szoros környékérõl délre fordulva Görögországba, a Halkidiki-félszigetre húzódott – folytatta Papp Ferenc. – Egy görög madarász a terepen is megfigyelte. Érdekesség, hogy a jeladó tanúsága szerint itt többször is egy börtön területén töltötte az éjszakát."
Zagyva végül teljesen szokatlan módon, az Égei-tenger felett 250 kilométert megtéve jutott el Törökországba. Jelenleg Antalyától nyugatra, a tengerparton telel.
Érdekes, hogy a Lókos nevû gólya még most, december végén is a Kárpát-medencében tartózkodik. Dejtár mellett engedték szabadon, október közepéig az Ipoly-völgyben idõzött, majd a Jászságon keresztül Békés megyéig húzódott. Innen csak a novemberi havazás elõl menekült el, jelenleg Arad és Temesvár között, egy Temesszécsény nevû falu környékén tartózkodik.
Ami a többi madarat illeti, egyet Törökországban lelõttek, egy másikkal ugyancsak Anatóliában valamilyen ragadozó végzett. Négy fiatal madárnak a Kárpát-medencét sem sikerült elhagynia: valószínûleg elpusztultak. A képet árnyalja, hogy az idei évben megjelölt gólyák sérülten vagy legyengülve befogott, majd megerõsödésük után elengedhetõvé vált példányok voltak.
Papp Ferenc hozzátette: a gólyák nyomkövetése a vonulási útvonalak jobb megismerése mellett lehetõvé teszi a legfontosabb pihenõterületek és az ott jelentkezõ veszélyeztetõ tényezõk felderítését, illetve az MME munkatársai tapasztalatokat szereznek arról is, hogy a visszavadított gólyákra milyen veszélyek leselkednek.
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködés Operatív Program támogatásával zajló, "Madárvédelem és kutatás határok nélkül" címû projekt részeként jövõre tervezik további fehér gólyák, valamint fekete gólyák, nagy kócsagok, egerészölyvek jeladóval való ellátását is.
A vonuló gólyák útvonalát, telelõhelyeit a http://www.satellitetracking.eu linken keresztül láthatják az érdeklõdõk.

MTI - Kanizsa