Könyvekkel támogatja a Nemzeti Tankönyvkiadó a Via Nova Ifjúsági Csoportot, amely korábban kampányba kezdett azért, hogy népszerûsítse a magyar névhasználatot azon felvidéki magyarok körében, akiknek a nevét a második világháborút követõ csehszlovákiai asszimilációs törekvések máig ható folyományaként szlovák írásmód szerint anyakönyvezték. A személy- és keresztnév nemzetiségi írásmód szerinti bejegyeztetésére 1994 óta törvény ad lehetõséget Szlovákiában, viszont sokan máig nem éltek a lehetõséggel.

A második világháború utáni Csehszlovákiában a kollektív bûnösnek kikiáltott magyarság nagy részét megfosztották állampolgárságától és a tulajdonhoz való jogától, bezárták a magyar iskolákat, a magyar nyelvhasználat lehetõségét pedig az élet számos területén tiltották. A történészek szerint az ország területén élõ magyarság közel kétharmada, több mint 400 ezer ember vállalta a „reszlovakizációt”, ami az anyakönyvekben úgy mutatkozott meg, hogy a kereszt- és családneveket szlovákra fordították, illetve a nõk esetében a vezetéknevet „-ová” toldalékkal látták el. Ezt a nehéz döntést többnyire kényszerbõl hozták meg, hiszen úgy gondolták, hogy meghurcoltatásaik így végre befejezõdhetnek. Az anyakönyvekrõl szóló törvény a kommunizmus évtizedei alatt is hasonlóan kedvezõtlenül érintette a felvidéki magyarságot: a szabályozás szerint az anyakönyveket csehül vagy szlovákul volt megengedett vezetni, s nemzetiségre való tekintet nélkül kötelezõ volt az „-ová” toldalék használata. 1994-tõl viszont törvény adta lehetõség van az elszlovákosított magyar nevek visszaállítására. Így például a Sabó, Sakáè vezetéknevek, vagy az „-ová” megtoldással képzett, szlovákosított nõi nevek eredeti formája könnyen visszaállítható. Mindössze egy kérvényt kell benyújtani abban a hivatalban, ahol az állampolgárt anyakönyvezték.
A névváltoztatások ösztönzése érdekében a Via Nova Ifjúsági Csoport kampányba kezdett, amelynek során a legkülönbözõbb helyszíneken és módokon tájékoztatják az embereket a nevek visszaállításának lehetõségérõl. Azok, akik már ismét az eredeti formában használják a nevüket, a Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) által felajánlott több mint 200 könyv egyikét kapják jutalmul. „Az eredeti, magyar nevek fennmaradása kiemelkedõ jelentõségû a szlovákiai magyar kisebbség identitásának megõrzése szempontjából. A nevek visszaállítását ezért egy nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk, így szívesen támogatjuk könyveinkkel” – mondta el Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója. A nemzedékek tudását közvetítõ tankönyvkiadó társadalmi felelõsségvállalásának egyik fontos eleme, hogy országhatáron belül és kívül, kiadványainak segítségével népszerûsítse a magyar nyelvet és az olvasást, terjessze az egyetemes magyar kultúrát. A kiadó tavaly a moldvai csángómagyarok közösségét támogatta különbözõ kiadványokkal, idén pedig „Iskolák határok nélkül” címmel hirdetett pályázatot, melynek célja, hogy a hazai, illetve a határon túli diákok jobban megismerjék egymás életét, kultúráját.
Magyarország legnagyobb tankönyvkiadójaként az NTK kiemelt feladatának és egyben kötelességének tekinti a tudásszerzés lehetõségeinek támogatását, ezen belül az olvasás társadalmi népszerûsítését, valamint az olvasás tanításának elõsegítését a határon túli magyar közösségek, a hátrányos helyzetû, a speciális nevelési igényû gyermekek között.
 

Kanizsa