Január elsejétõl teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve (Mt.).

Az Mt.-rõl szóló törvényt - amely 1992-es elõdjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012. júliusával hatályba lépett.
Ugyanakkor csak 2013. január elsejétõl hatályosak a többi között a munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.
Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerzõdéstõl eltérõ munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás idõtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdõdött, határozott idõre vagy az általánostól eltérõ teljes napi vagy részmunkaidõre jött létre. A munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre elõírt, de legalább a munkaszerzõdése szerinti alapbérre jogosult.
Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvõ számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétõl igénybevételére mindkét szülõ jogosult lesz.
A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettõ, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.
Az apának a gyermeke születését követõ második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerzõdésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-tõl.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérõ megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggõen elérjen. Kollektív szerzõdés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésõbb az esedékességet követõ év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.
Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége idõpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Lényeges változás, hogy megszûnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelezõ orvosi vizsgálat idõtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.

MTI - Kanizsa